Ahogy fejlődik a technológia, úgy akarunk mi is egyre többet. Nincs ez másképp az űrrel kapcsolatban sem, hiszen dollár billiárdokat áldoznak a vezető prioritással bíró országok ezen kutatásokra. Kétségkívül foglalkoztatja az embereket, hogy vajon mit keresünk mi itt és hogy hol található hozzánk legközelebb élet, ugyanis azon feltevés hogy egyedül vagyunk a világegyetemben elég bugyuta felfogásra vall. Az egész biztosan tény, hogy az általunk megközelíthető bolygók még semmi jóval nem szolgáltak, élet egyiken sincs. Ahhoz, hogy társakra bukkanjunk a világűrben, elképesztően nagy távolságokat kellene megtennünk, méghozzá minimális idő felhasználásával. Ez utóbbi az, ami még nagyon távol áll tőlünk, lévén hogy gépeink egész egyszerűen még túlzottan fejletlenek nagyobb távolságok megtételéhez. Azon tény pedig, hogy kezdjük felőrölni a Föld tartalékait és szépen lassan elpusztítjuk a saját otthonunkat, ugyancsak azon célt szolgálja, hogy minél hamarabb találjunk egy lakható bolygót.

A problémák ott kezdődnek, hogy még a saját hazánkat sem ismerjük 100%-osan, a Földnek mintegy 40%-ról még nincsenek adataink, s ez csupán a tengerek mélyét és egyes eldugott helyeket foglal magába. Ami kilométerekkel lejjebb található, arról csak elképzeléseink vannak. Jogos hát a kérdés: miért nem ezekkel foglalkozunk először? További gondokat vet fel azon tény is, hogy a Föld lakosságának igencsak nagy része szenved, tehát az űrbe fektetett anyagikat inkább nekik kéne szánnunk. Rengeteg vitát szült már ezen dolog, de az valóban vitathatatlan, hogy a technológiánk még nagyon gyenge a világegyetem felderítéséhez, s akkor inkább már a Föld megmentésének érdekében kéne megmozgatni a gazdagok által képviselt rengeteg tőkét.

Amennyiben inkább a helyi problémák megoldására költenénk a rengeteg pénzt, esélyünk nyílhatna rá, hogy a bolygónk egyedülállóan erős és egészséges legyen a galaxisban. Ne feledjük: rengeteg idő fog még eltelni addig, amíg végre találunk valamit, addig pedig jobb lenne nem elpusztítani a Földet.