A MErcury Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and Ranging, köznyelven Messenger űrszonda nem kívánt tovább tenni a dolgát. A Merkúr első űrszondája április 30 - án követett el " öngyilkosságot". A Naprendszerben a Naphoz legközelebb eső bolygójához közelébe jutó űrszonda. A Messenger csupán a második a sorban. Az első Mariner - 10, 1970 - es évek közepén közelítette meg háromszor a Merkúrt. A szintén amerikai szonda a bolygó felszínének csupán alig harmadát tudta megfigyelni.

A Messenger űrszonda több mint 7,9 milliárd kilométert tett meg. 2004. augusztus 3 - án indították útnak. A műhold az útja során 15 - ször haladt el a Nap mellett, hatszor hajtott végre gravitációs hintamanővert. Míg 2011. március 18 - án bolygó körüli pályára nem állt, egyszer a Föld, kétszer a Vénusz, háromszor a Merkúr mellett végezete el a manővert.

A küldetés 4 évig tartott, ami idő alatt fantasztikus tudományos programot hajtott végre a műhold. A kutatási programját 1 földi évre tervezték. A szondának köszönhetően elkészült a Merkúr legpontosabb térképe, ami annak köszönhető, hogy 250 ezer tökéletes felvételt készített a bolygó felszínéről. Beigazolódott, hogy a Merkúr pólusvidékein, a kráterekben bőségesen található széntartalmú szerves anyagok és vízjég. A múltban becsapódó üstötösök és aszteroidák vihették a bolygóra. 

A tökéletes felvételek annak is köszönhetőek, hogy az űreszközt alacsonyan navigáltak a felszín felett. Nagyon kockázatos volt, de megérte. Mindent vagy semmi alapon sikerült a megfigyeléseket ilyen magasságban elvégezni.

Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriuma építette a Messenger űrszondát. Elektromos energiáját két napelemtábla termelte. Űrszonda tömege 1039 kg volt. A súlyból 607,8 kg hajtóanyag és hélium.  

A Messenger óránkénti több mint 14 ezer kilométeres sebességgel a Merkúrba csapódott, április 30 - án. A bolygón a Földtől átellenes oldalán 16 méter átmérőjű kráter keletkezett. Befejezte pályafutását, amivel segített megismerni az Univerzum egy pici darabkáját.