Persze, ebben nincs semmi új. Az emberi agy változó, átalakul és fejlődik, válaszul a külső ingerekre. Ez már évszázadok óta tudott tény.

A külső környezet hatása, és az új technológiák fejlesztése azonban drámaian megnövekedett. Ez olyan hatással volt az agyunkra az elmúlt száz évben, amely korábban elképzelhetetlen volt.

Az egyre bővülő világban az új technológia több csatornán keresztül is kapcsolatban van az a aggyal: többcsatornás televízió, videójátékok, mp3 lejátszók, az internet, a vezeték nélküli hálózatok, Bluetooth kapcsolatok, és a listának ezzel még nincs is vége.

A modern agynak alkalmazkodnia kell a többi 21. századi behatoláshoz, amelyek közül néhány, például a felírt gyógyszerek, mint a Ritalin és a Prozec, állítólag előnyhöz juttatják az agyat, és amelyek közül néhány, mint a kannabisz és heroin, nem.

Elektronikus eszközök és gyógyszerek mind hatással vannak agyunk mikrosejt-szerkezetének komplex biokémiájára. Ez befolyásolja a személyiséget, a viselkedésünket, és annak jellemzőit. Röviden, a modern világ képes megváltoztatni a személyiséget.

A modern világ

Háromszáz évvel ezelőtt, a fogalmak és az emberi identitás sokkal egyszerűbbek voltak, a család volt meghatározó, ahova születtünk, a társadalmi felemelkedés lehetetlen volt, és egyéniségről főleg nem volt szó.

Az ipari forradalom volt az első, amely helyett adott a találékonyságnak, és az ambíciónak. Hirtelen, az emberek a saját életükben tapasztalták meg azokat a dolgokat, amelyek formálták gondolataikat és cselekedeteiket. Ez az első alkalom, hogy a magánszemély önállóságra tett szert.

De agyunk jelenleg is széles körű támadásnak van kitéve a modern világban, meg van a veszélye, hogy a dédelgetett önállóság fogalma elveszik.

A kísérlet

Bárki, aki kételkedik a felnőtt agy alakíthatóságában, meg kell fontolnia egy megdöbbentő kutatást, amit a Harvard Medical School végzett el. Adott egy csoport felnőtt, akik közül senki sem tudott zongorázni, ezt a csoportot három részre osztották.

Az első csoportba soroltak egy szobában voltak a zongorával, és intenzív zongora-gyakorlatban vettek részt öt napig. A második csoportban lévők azonos szobában azonos zongorával voltak, de semmi közük nem volt az eszközhöz egyáltalán.

A harmadik csoportba soroltak azonos szobában azonos zongora mellett, és a feladat az volt, hogy csak elképzelni kellett a gyakorló zongoragyakorlatokat.

A végrehajtott agyi vizsgálatok is rendhagyóak voltak. Nem meglepő, hogy azoknál, akik csak ültek a zongorával a szobában, semmi változás nem következett be.

Meglepő volt az a tény, hogy a gyakorlatokat végző csoport résztvevőinek agyában strukturális változások következtek be az ujjgyakorlatok hatására.

De az igazán meglepő az volt, hogy akik csak elképzelték a zongoragyakorlatokat, nos, náluk is agyi változások következtek be, szinte olyanok, mintha tanulták volna a zongorázást. „A képzelet hatalom”-nem metafora. Úgy tűnik, ez igazi, és van fizikai alapja az agyban.

Forrás: Daily Mail