A Facebook közösségi oldal napjainkra az elsőszámú felületté nőtte ki magát az internetező népesség nagy többsége számára. Ezen a platformon tartjuk kapcsolatunkat legtöbb ismerősünkkel, ezen olvasunk híreket, ezen játszunk és fórumozunk. Miközben egyre jobban elmélyedünk a Facebook virtuális ingoványos talajában, annál inkább mosódnak el a határok a felhasználók valósága és a Facebook által képzett valóság között.

A Facebook által eltorzított világkép következményei a felhasználók viselkedésével kapcsolatban egész eltérőek lehetnek. Valaki teljes magányba burkolózik, másnak nehezebben megy a feloldódás valós közegekben, és persze vannak olyanok is, akik nem tapasztalnak semmilyen negatív hatást viselkedésükben. Mint azonban minden addiktív dolognál, a Facebookon eltöltött idővel kapcsolatban is fontos a mértékletesség.

Egy friss tanulmány szerint azonban a Facebooknál érdemesebb még a szokottnál is szigorúbb mértékeket bevezetni, ha nem akarunk hirtelen mindent negatív színben látni. Már az 1950-es években megfogalmazta Leon Festinger szociálpszichológus a szociális összehasonlítás elméletet. Ezzel az elmélettel Festinger azt fejtette ki, hogy minden egyes embert hajt egy belső vágy, hogy megmérettesse magát más, egyenrangúnak titulált egyénekkel, így megállapítva saját életéről, hogy az mennyire jó.

A közösségi médiumok térnyerésével Festinger elmélete minden korábbinál jobban érzékeltetheti hatását, amit egy amerikai vizsgálat is alátámaszt. A Houston és a Palo Alto Egyetemek szakemberei több mint 300 amerikai egyetemista körében végeztek két fázisból álló kutatást, mellyel azt szerették volna kideríteni, hogy van-e összefüggés a Facebookon eltöltött idő, az olvasott és megnézett tartalmak, illetve a kedélyállapotuk között. Az első fázis csupán egy napot ölelt fel, míg a folytatás már 14-et, ami során a résztvevőknek napi szinten kellett beszámolniuk mindarról, amit a Facebookon csináltak, valamint hogy érzékeltek-e depressziós tüneteket.

A vizsgálat végül kimutatta, hogy minél több időt töltöttek a résztvevők a Facebookon, annál súlyosabb depressziós tünetekről jelentettek. A kutatók szerint ez az eredmény a szociális összehasonlítás elméletet igazolja, mivel minél több időt töltünk közösségi médiumok felületein, annál többször fogjuk saját életünket másokéval összehasonlítani.

Amit fontos leszögezni, hogy ez az összehasonlító ösztön teljesen automatikus, szinte tudatlanul zajlik le bennünk. Amellett, hogy nehéz tudatosítani magunkban, azt sem tudjuk előre megjósolni, hogy a Facebookot böngészve mikor fogunk pontosan belebotlani egy olyan képbe, videóba vagy történetbe, ami beindíthatja ezt az ösztönt, és ami végül azt sugallhatja számunkra, hogy másoknak mennyivel jobb élete van a miénknél.

Azonban nem szabad elfelejteni, hogy mindazok a tartalmak, amikkel szembetaláljuk magunkat a Facebookon vagy a hozzá hasonló közösségi oldalakon, csupán a valóság egy piciny kis szelete, és értelemszerűen kiragadják a legjobb pillanatokat az adott ismerős, barát vagy rokon életéből. Azonban ha úgy érezzük, hogy kezdünk besokallni a sok „jótól”, akkor a leghasznosabb dolog, amit saját érdekünkben tehetünk, ha rövidebb-hosszabb időre kilépünk a virtuális térből a valóságba. Higgyük el, hogy utóbbi is rengeteg érdekességgel tud szolgálni.

Forrás: The Conversation

Hogyan őrizheted meg a pénzed a bankszámládon?

Barát vagy ellenség a számítógép?

Hogyan készítheted el a tökéletes selfie-t?