Bizonyára sokakban felmerült a kérdés, hogy honnan is indult a már mindennapjainkat meghatározó és segítő technika. Manapság a lakosság nagy része rendelkezik okos telefonnal, amivel bárhonnan tud telefonálni, vagy szörfölni a neten.

A telefon kifejlesztését számos legenda övezi és pontosan nem is tudjuk, hogy kitől is származik az ötlet, de a közmegegyezés alapján Alexander Graham Bell-t tartják a valódi feltalálónak, aki 1876. március 7-én meg is kapta a szabadalmat a találmányra és pár napon belül Thomas Watsonnal meg is valósították az álmot, amivel a távolságok eltűntek az emberek között. Bell 1877-ben megalakította sajt cégét a Bell Telephone Companyt. Az elkövetkezendő években a telefon térhódításba kezdett és Amerika szerte, ismertté vált az emberek között. 1892-ben több mint kétszázezer állomása volt. Nem sok idő telt el és Európában is elterjedt a készülék, kezdetben főként Németországban, ahol 1894-ben már több mint kilencvenezer állomás volt. Számos új felfedezés segítette a telefont, ilyen például Thomas A. Edison által feltalált szénmikrofon is, ami javította a hangminőséget illetve nagyobb távolságokat is el lehetett vele érni. A géniuszok között egy magyar feltaláló is helyet kért magának, Puskás Tivadar a telefonközpont ötletével könnyebbé tette a távközlést.

Utazásunk következő állomása már elhagyja a vezetékek világát és a mobiltelefonok kísérletezését veszi célba. A második világháború környékén számos tudós, illetve tudós csapat kísérletezett egy vezeték nélküli hálózaton. Ezeket a törekvéseket még nem nevezhettük mobiltelefonnak, hiszen még nem támogatták a beszédcsatorna frekvenciájának beszélgetés közbeni automatikus átváltását. Ezt nevezzük 0G generációnak. Az 1970-es években a Bell Labs mérnökei kikísérletezték a hívásátadást, de a nagy áttörést Martin Cooper a Motorola mérnöke érte el, aki 1973. április 3-án először hozott létre mobil hívást.

A következő lépés már csak az volt, hogy létre kellett hozni a rendszert, amivel a mobilhívásokat mindennapivá tudják tenni. Ezek a hálózatok az 1980-as évek első felében létrejöttek és innentől számoljuk az 1G generációt. Ebben az időben a telefonok túlságosan nagy méretűek voltak még, így nem voltak alkalmasak arra, hogy az emberek maguknál hordják mindig, ezért még csak személygépjárművekbe építették be kocsi telefonként. Hatalmas fejlődést hozott magával a 2G generáció, amivel megjelentek a GSM hálózatok, kezdetben Finnországban majd az egész világon. Itt már digitális jeleket használtak, ami nem csak a gyorsaság, de a biztonság szempontjából is nagy előrelépésnek számított. Ekkor már a mobiltelefonok jóval kisebb mérettel és árral rendelkeztek, a kilencvenes évek végére már mindenütt elterjedtek.

A következő mérföldkő 2003-ban Hon-Kong-ban volt érezhető, ugyanis a 3G generáció létrejött, ami lehetségessé tette a videó hívásokat illetve e-mailek küldését. Ez a hálózat már 2GHz-es frekvencián fut és más kódolást is használ. 2005 nyarától már Magyarországon is igénybe vehetőek ezek a szolgáltatások. A 3G generáció által a telefonkészítők több és több tulajdonsággal látták el készülékeiket és évről évre kisebbé tették őket, amik ahhoz vezettek, hogy már napjainkra mindenki meg tudja találni a számára megfelelő mobiltelefont. A 4G generáció már HD multimédiás tartalmak megosztására is alkalmas, kezdetben csak modemes segítséggel, de már napjainkban nem szükséges hozzá és már 225 Mbit/s-os sebességet is elérték.

A technikai fejlődés megállíthatatlan és mindig a mi a javunkra lesz, hogy könnyebbé tegye életünket, ezért dolgoznak a feltalálók minden idejükben.