Ha véletlenül valaki arra találna gondolni, hogy a magyar nyelvben sokat hangoztatott „szurkálás” kifejezés netán késsel való vita elrendezésére utalna, az most csalódni fog. Nem is akupunktúrás gyógymódra. Egyszerű alkotásokat fogunk létrehozni.

Köztudott, hogy a buborékfólia pukkantgatása igen nagy népszerűségnek örvend. A legfontosabb, hogy a pattogtatás csökkenti a stresszt, egyetlen perc pukkantgatás 33 percnyi masszázsnak megfelelő stresszoldó hatással bír (brit tudósok?). E tények birtokában már nyilvánvaló az átfedés a papírszurkálást illetően. A hanghatás és az erőkifejtés jóval  kisebb, mégis legalább akkora élvezet szurkálni, mint buborékfóliát pukkantani!

Kezünk ügyébe mindig akad néhány reklámújság, amit kiválóan lehet gyakorlásra használni. Válasszunk egy egyszerű képet, tegyünk alá egy tiszta papírt (színes is lehet, vagy vékonyabb kartonpapír). ha van egy régi egéralátétünk arra tegyük a papírokat, ha nincs, bármilyen többrétegű anyag, vagy törülköző is megteszi. Egy biztosítótűt hajtsunk ki, hogy kényelmesen tudjuk kezünkkel irányítani. Kb. egy milliméterenként szurkáljuk körül a kép kontúrjait, nem baj ha nem lesz egyforma és egyenletes, a második már jobban sikerül. Az újságpapírt leválasztva, meglátjuk a kész művet, amit később színesíthetünk, vagy tovább fejleszthetünk.

A Magyarországon gyártott papír a legsilányabb. Amit régebben rajzlapnak, dipának hívtunk az ma majdnem csak a nyomtató papir vastagságát éri el. Viszont rengeteg gyönyörű színes és drága papír kapható kreativ vagy hobbiüzletekben. Az akvarellpapírok közt is sajnos nagy különbségek vannak, pedig árát tekintve a minőségnek kellene dominálni. Kezdetnek a viszonylag olcsóbb névjegykártya-karton is megfelel.

Ez egy egyszerű technika amit pricking-nek hívnak angolul, s ha rákeresünk rengeteg mintát fog kiadni a keresőnk. Saját magunk is készíthetünk egyszerű kis mintákat egy négybehajtott papírlap egyik sarkába rajzoljunk bármilyen mintát, szurkáljuk át, nyissuk szét, tegyünk alá egy színes kartont az összes lyukat újra szúrjuk át, és már kész is egy üdvözlőlap kerete.

Ha valóban újat akarunk létrehozni, kísérletezzünk a különböző alakúra vágott piszkozat papírok hajtogatásával, egyszerű, akár geometrikus mintákkal. A papírméreteknél vegyük figyelembe a postai szabványboríték méreteit, ha üdvözlőlapot készítünk.

Ha van lehetőségünk egy grafikus programmal dolgozni, egyszerűbben megoldhatjuk ha a kép vonalait pontokkal helyettesítjük, méretezhetjük, végül kinyomtatva máris szurkálhatjuk.

Kreatív-hobby boltokban vásárolhatunk fémsablonokat is, jól gondoljuk meg milyen mintájút választunk, mert évtizedekig nem valószínű, hogy kedvünk lesz ugyanazt lyukasztgatni! Az internetes áruházakba sokkal bővebb választék van, de itt is alaposan át kell gondolni,(az ár és a szállítási költség) inkább a multi-rendszerű sablonok a kihasználhatóbbak, amelyeken több részminta van, s ezek elforgatásával lehet teljes mintát létrehozni.