A mostani részben arról lesz szó, hogy hogyan is lehet a kutyust megtanítani arra, hogy leüljön, illetve, ha futtatóban vagyunk, vagy bárhol máshol elengedjük a kutyát pórázról, akkor vissza tudjuk hívni. Ezek a kutyánk alap engedelmességébe kell, hogy beletartozzanak. Sokféle módszer létezik az ÜL parancs megtanítására, én most egy egyszerű, és hatékony módszert fogok leírni. A kutya behívására leírt módszer is egyszerű, de itt már elő kell jöjjek egy olyan trükkel, melyet kutyaiskolákban nem tanítanak. Hogy nem tanítják, érthető hiszen egy kutyaiskolában jelen van 15-20 kutyus, és nem lehet velük külön külön foglalkozni, ezért egy általános módszer tanítanak. Ez nem is baj, viszont pár kutyus esetében nem biztos, hogy ezek az általános módszerek hatékonyak.

Az Ül bevezetése:

A kutya leültetése egy rém egyszerű dolog és a városi közlekedésbe is szinte már kötelező. Miután a kutyának megtanítottuk a tiltó szót, utána érdemes egyből a leültetéssel kezdeni, így könnyedén tudjuk majd kombinálni a kettőt, azért hogy például az út szélénél a kutyus magától leüljön, és ne rohanjon ki az úttestre. Azonban mielőtt eddig eljutnánk meg kell tanítanunk neki, hogy vezényszóra leüljön.
Íme a módszer: A kutyusunk, mint minden kölyök kutya, imádja a hasát, és a legjobban nem a simogatással, hanem jutalom falatokkal tudjuk motiválni. A módszer nem bonyolult, csupán csak sokat kell gyakorolni vele. Egyszerűen csak fogjuk meg a kutyust, mondjuk ki az "ül" vezényszót, majd finoman, de nyomjuk le kézzel a fenekét, és miután már leült, kapjon egy jutalom falatot. Így a kutyus agyában rögzül egy kép: ha leteszem a földre a fenekemet mikor ezt a hangot hallom (Ül) akkor kapok egy kis nasit. Ezt gyakoroljuk vele napi 20 percen keresztül, ennek hatására pedig megfelelően rögzül benne a hanghoz tartozó viselkedés, amit a gazdi elvár tőle. Eddig sokan el is jutnak, hiszen a legtöbben le tudják ültetni a kutyájukat, viszont sokan vannak akik csak akkor tudják ezt megtenni, amikor van náluk jutalomfalat. Ezért arra oda kell figyelni, hogy miután száz százalékosan megtanulta már a kutyus az ül parancsot, szépen fokozatosan el kell hagynunk a jutalmazást, amit ki kell váltson a szóbeli dicséret, mely egy idő után szintén elhagyható. 
Miközben tanítjuk a kutyusnak az "ül" vezényszót, érdemes odafigyelni, hogy mikor akar felállni. Ilyenkor, ha mi még nem szeretnénk, rá kell szólnunk a tiltó szóval, amit már megtanítottunk neki. Ebből ő már tudni fogja, hogy nem szabad felállnia. Ezzel a módszerrel az "ül" körülbelül egy hét alatt megtanítható egy kutyusnak általában. 

A behívás:

A behívás is hasonlóan egyszerű dolog lesz, bár ezt kölyök kutyus esetében elsőre a lakásban ajánlanám. Az utcán egy kölyöknek még túl sok olyan inger van, melyek elvonják a figyelmét a gazdiról. Saját módszerem szerint úgy kezdem a kutyus behívását, hogy mikor ott van körülöttem, kimondom a behívás vezényszót (gyere ide) és egyből adok neki egy jutalom falatot. Így berögzül a kutyában, hogy a "gyere ide" hangsorra nasit kap, aminek örül. Egy-két nap elteltével már a lakás másik végéből is kimondom neki a vezényszót, és ha odajön, akkor kapja a jutalom falatot. Így könnyen megtanulja, hogy erre a vezényszóra oda kell jönnie, és akkor jutalmat kap. Egy idő után persze itt is el kell hagyni a jutalom falatot, és csak dicsérni érte. Itt azonban már elő jön az, hogy a kutya nem akar odajönni hozzám. Ilyenkor a megfelelő büntetés például az lehet, hogy mi odamegyünk hozzá, kirakjuk a szobából, és becsukjuk az ajtót, hogy ne legyen ott velünk. Mindezt egy szó nélkül. A kutyus ilyenkor úgy érzi, hogy ki lett zárva a falkából, és ennél nincs nagyobb büntetés egy kutya számára. Ennek az időnek egy kölyök kutya esetében nem szabad 15-20 percnél tovább tartania. Ezután a büntetésből ki kell őt "engedni", egy kis játékkal például. 
Kb. 1-2 hét alatt egy kölyök kutya ezzel a módszerrel 95-100%-ig megtanulja, hogy vezényszóra oda kell menni a gazdihoz. 

Egy kis plusz:

Amikor a kutyusunkkal már kint az utcán is merünk póráz nélkül menni, figyelembe kell vennünk azokat a tényezőket, melyek elvonják ebünk figyelmét rólunk. Hangosabb zajok, egy biciklis, egy másik ugató kutyus. Ugyanúgy, mint a behívást, érdemes megtanítani neki, valamilyen egyedi hangot is, melynek értelme: Figyelj rám!. Ez lehet egy fütty szó, egy klikker, egy csettintés, vagy bármi amit mi könnyen elő tudunk idézni.
Ennek akkor vesszük hasznát, ha például kutyusunk túlságosan belemerül a játékba, vagy a szimatolásba. Ha ezt a három dolgot és a tiltó szót meg tudjuk tanítani kutyusunknak, már nagy baj nem történhet sem a lakásban, sem az utcán. 

Like-olni, értékelni, osztani ér. 
Remélem sokaknak segítek majd ezen módszerekkel, jövő héten a futtató etikettről lesz szó.
Addig is Vau Vau