Sajnos mivel az idei tél enyhe volt, már elég hamar megkezdődik a kártevők elleni védekezés. Ha távol tudjuk tartani a levéltetveket házilag jól bevált módszerekkel, akkor nem kell pénzt kiadnunk drága, majd minden évben újuló permetezőszerekre, amelyekkel a hasznos rovarokat is megsemmisítünk. Sőt azokat még teljesen ki is írtjuk, miközben a káros levéltetveket, csak megritkítjuk. Rengeteg olyan mód van, amivel ezeket a kártékony rovarokat távol tarthatjuk, vagy el is pusztíthatjuk a gyümölcsfáinkról.
   Hogy néznek ki a levéltetvek?
A levéltetvek apró rizsszem nagyságú puha rovarok. Színük a világoszöldtől a feketéig változnak. A leggyakoribb levéltetű-típus a fekete, és fehér gyapjas bevonat borítja. A levéltetű gyakran a gazdanövényről kapják a nevüket. Kiszívják a friss zsenge hajtások nedvét, így a növény nem tud elegendő tápanyagot előállítani.
   Hol találhatók?
A levéltetvek a zsenge leveleken és a bimbókon tanyáznak. A deformálódott, elsárgult, szürkésen csillogó levelek kártevők jelenlétére utalnak. Ha megfordítunk egy ilyen fertőzött levelet, rendszerint hemzsegnek rajta a levéltetvek. Ragadós váladékot termelnek, az úgynevezett mézharmatot.
  Védekezés.
Tavasztól nyárig rendszeresen ellenőrizzük növényeinket, mindenekelőtt a levelek fonákját. Ott már olyankor is megfigyelhetők a levéltetvek, amikor a növényen még nem láthatóak, a betegség nyomai. Ha időben kezdünk el védekezni a levéltetvek ellen, akkor annál kisebb az esélye a növénynek, hogy megbetegedjen. De ha már feltűntek a kártevők, akkor próbálkozzunk valamilyen természetes módszerrel. Nagyon sokféle módszer létezik az erős vízsugaras lemosástól a levéltetvek természetes ellenségeinek bevetéséig. Azért itt érdemes ezen a kétféle módszeren egy picit elgondolkodni. Az erős vízsugaras lemosás: ez a módszer nem a legjobb, mert drága a víz. Természetes ellenségek: erre még sajnos nem tudtam rájönni, hogy hogyan tudnám a katicabogarakat és a fátyolkákat rávenni arra, hogy tömegesen jöjjenek az én levéltetvekkel ellepett fáimra. De vannak más módszerek is. 
Oldjunk fel melegvízben folyékony kenőszappant, majd ezzel az oldattal permetezzük a levéltetveket. 
Ültessünk levendulát a rózsák mellé, borsfüvet az uborka és a paradicsom mellé. Ezek a növények távol tartják a szomszédaiktól a levéltetveket.
Nagyapáink például a fokhagymát használták, erre a célra. Sőt még a fatövéhez is fokhagymagerezdeket dugtak.
De használhatunk például varádicsteát vagy csalánkivonatot is.
Varádicstea: tegyünk 150 gramm szárított varádicsot 10 liter, forrásban levő vízbe. 30 perc, áztatás után hűtsük le, és 1: 5 arányban vízzel hígítva permetezzünk vele.
Csalánkivonat: 1 kg friss csalánt áztassunk 24 órán át 10 liter hideg vízben, és hígítás nélkül permetezzük a növényre.
  Egy érdekes ötlet.
A sárga szín vonzza a levéltetveket. Helyezzünk ki szappanos oldattal teli sárga tálat vagy sárga táblát. Ezek eltérítik a levéltetveket a növényekről.
  Érdemes tudni.
A hangyák szívesen nyalogatják a levéltetvek által kibocsátott mézharmatot. Sőt úgyszólván meg is fejik a tetveket, mivel csápjaikkal megtapogatva mézharmat kiválasztásra késztetik őket. A hangyák ezért szinte védik a tetveket. Érdemes a fákra ragacsos szalagot tekerni, így a hangyák vagy beleragadnak, vagy más fa után néznek.
   Végezetül, ha megfelelő természetes módon védekezünk ezek a kártevők ellen, akkor sok örömünk lesz a kertünkben, rengeteget megspórolhatunk azzal, hogy mennyivel olcsóbb kimennünk a saját kertünkbe és elfogyasztani a megkívánt gyümölcsöt, mint megvenni a különböző boltokban, piacokon kapható, néha nem is magyar eredetű, ki tudja mivel permetezett gyümölcsöt, zöldséget.