Kezdésnek dúdoljuk el a "szilvásgombóc" dalt a Padlásból, majd fogjunk neki az elkészítésnek. Nem kell félni, nem fog fájni! Nem fog szétesni, nem lesz betonkemény. Habkönnyű lesz, omlós és tíz kilót hízunk, ha csak rá is nézünk.

Héjában megfőzünk 4-5 nagyobb krumplit. Én nem szoktam sózni, mert minek? Villával megszúrjuk, ha gond nélkül belemegy a villa, akkor megfőtt. Türelmes és ráérő háziasszonyok/háziemberek várják meg azt az egy órát, ameddig kihül. Én le szoktam önteni a főzővizet, majd hideg vízzel pótolom, így 10 perc alatt langyosra hül.

Amikor már gond nélkül meg tudom fogni a krumplikat, lehúzom a héját és krumplinyomón áttöröm. Ha még meleg/langyos, hagyni kell kihülni. Ha már kézmelegre hült, teszek bele egy csapott teáskanál sót (a főzővízbe nem tettem), 2 tojás sárgáját, egy tojásnyi zsírt. Igen, lehetőleg zsírt és lehetőleg házi kacsa/libazsírt. Végszügség esetén házi sertészsírt. Nagyon egészségpártiak egy evőkanál olajat tegyenek bele, de úgy nem lesz olyan finom, viszont pont annyira hízlal.

Kell még bele egy összemarék (a két teneyerünket egymás mellé illesztve lesz az "összemarék") finom liszt és egy "összemarék" rételiszt. Most egy tálban van az áttört főtt krumpli, a két tojás sárgája, a só, zsír, liszt. Ügyesen gyúrjuk össze. Ez nagyjából 20 mozdulat, 1-2 perc. Homogén legyen. Nem kell hólyagosnak lennie sem a tésztának, sem a kezünknek.

Ha ragad, még tegyünk bele lisztet, fele-fele arányban rétes és finomliszt. A tészta akkor jó, amikor még könnyű, de már csak kicsit ragad. Érdemes megkóstolni. Ha finom, nem sótlan, könnyű és kellemes az íze, akkor készen vagyunk.

Elővesszük a gombócba szánt gyümölcsöt. Lehet friss szilva, barack. Akkor megmossuk, magot kiszedjük, a gyümölcsöt fahéjas cukorba mártjuk. Ha eper, málna kerül bele, akkor egy pici fahéjas porcukorral megszórjuk. Szilvabefőtt, vagy szilvalekvár esetén nem mártunk, nem szórunk.

Rendes konyhatündérek előveszik a gyúródeszkát, belisztezik, ráteszik a tésztás és 1-1,5 centiire kinyújtják, majd késsel  kb. 5x5 centis kockákra vágják. A tésztalapok közepére teszik a gyümölcsöt, vagy lekvárt.

Én rendetlen vagyok. Bevizezem a kezemet, tojásnyi tésztát kicsípek, a két tenyerem között kilapítom, a közepére teszem a tölteléket, ráhajtogatom a tésztát és meggömbölygetem.

Még gömbölygetés előtt azonban...

Felteszek egy fazékban vizet forrni. Legalább 3-4 litert. Egy nagy evőkanál sót teszek a vízbe. Nem egy csipetnyi sót, mert akkor ízetlen lesz a gombóc. Ameddig a víz melegszik, egy serpenyőben megolvasztok 5 dkg. vajat (olaj is lehet, aki fél a vajtól) és megpirítok benne 6-8 púpozott evőkanál zsemlemorzsát.

Zsemlemorzsa megpirult, víz mindjárt forr. Elkészítem a gombócokat. Én egy vágódeszkára szoktam rakosgatni. Amikor a víz forr, belerakom a gombócokat. Egyszerre annyit, amennyi gond nélkül elfér a fazékban, ez 5-6 darab. Körülbelül 2 perc után egy fakanállal óvatosan megmozgatom a gombócokat, nehogy az edény aljára tapadjon. 5-8 perc elteltével a gombócok fel fognak jönni a víz felszínére. Innentől kezdve még 2-3 percig főzöm, majd a pirított morzsára szedem, megforgatom benne és tálra halmozom.

Porcukorral kínálom.

Jó étvágyat hozzá!