A glutamátot gyakran hozzák kapcsolatba az úgynevezett kínai étterem szindrómával. A természetben is előforduló ízfokozóról úgy hitték, különböző, jellegzetes tüneteket okoz. Ázsiai tudósok azonban több kutatás során is igazolták, hogy a feltételezés megalapozatlan.

Számos élelmiszerben előfordul glutamát: a fehérjedús táplálékok, például tejtermékek, halak, húsok jelentős mennyiségben tartalmazzák az ízfokozószer természetes változatát. A glutamát megtalálható több jellegzetes aromájú zöldségben, például paradicsomban, gombában. Az anyatej is tartalmaz glutamátot. A glutamát felerősíti az ételek saját ízét, és serkenti a nyáltermelést, tehát az emésztés első lépését.

A kínai étterem szindróma 1968-ban vált ismertté, egy angol lapban számoltak be róla. A cikk szerint a kínai éttermek látogatói fejfájásról, hányingerről panaszkodnak étkezések után, arcuk kivörösödik, fokozottan izzadnak. A különböző vizsgálatok azonban nem erősítették meg, hogy a glutamát lenne a felelős a tünetekért. Az eredmények inkább arra mutattak rá, hogy az ételek tipikus kínai alapanyagait az európaiak, és amerikaiak gyomra nehezen tolerálta. A kritikus összetevők közé tartozott például a garnélarák, földimogyoró, különböző fűszernövények, hal-, és szójaszósz.

Az élelmiszeripar a glutamátot mesterséges adalékanyagként használja, mononátriumsó illetve fehérje-hidrolizátum formájában. Ezek a glutamátsók összetételükben azonosak a természetes glutaminsavval. Az emberi szervezet mindkét anyagot hasonló módon használja fel.

Sokan, akik bűnbakként kezelik a glutamátot, nem tudják, hogy az emberi szervezet önmaga is előállítja ezt az anyagot. Az immunrendszernek, illetve az emberi bélnyálkahártyának szüksége van glutaminsavra a gyors sejtosztódáshoz. A glutamát ezenkívül átvivőanyagként is működik: részt vesz az ízlelőbimbók, szaglósejtek és az amygdala közötti információátvitelben. A normál, kiegyensúlyozott táplálkozással naponta átlagosan 8-12 gramm glutamátot fogyasztunk el. Ez a mennyiség garantáltan nem káros az egészségre.