A gyógynövények a régi emberek gyógyító eszközei voltak több ezer éven keresztül. Remekül beváltak sokféle betegség esetén. Akkor most miért kellene elfelejtenünk, csak azért mert időközben „divatba jöttek” a különböző gyógyszerek? Nem vagyok fanatikus hívő, nem vagyok a gyógyszerek ellensége, de csak akkor veszem be, ha nagyon muszáj és már a halálomon vagyok. Akkor is mértékkel.


Megfázásra nagyon jó a bodza, hársfa, kamilla, csipkebogyó keverék. Igaz, hogy kicsit lassabban fejti ki a hatását, de a kúra végére még megmarad az immunrendszerem. Ha későn kapok észbe, és már köhögök is, akkor hozzáteszek még kakukkfüvet és némi babért is. Édesítőszernek cukor helyett a mézet részesítem előnyben, valamint kilószámra használom a citromot, de ezt csak akkor teszem a teába, amikor már éppen, hogy csak meleg. A citrom hatóanyagai ugyanis hő hatására lebomlanak, és nem ér az egész semmit.

Az esti nyugodt alvás érdekében a fürdővízbe teszek néhány csepp folyékony szappanban feloldott eukaliptusz vagy citrom illóolajat. Olyan fertőtlenítő hatása van, hogy a domestos elbújhat mellette.


Amikor esténként jövök haza, hetek óta érzem a virágzó akác illatát. Mivel nem tartozik az ismertebb gyógynövények közé, kevesen tudják, hogy virágából készült főzet, maximum napi négy deciliter mennyiségben hatásos a túlzott gyomorsav termelődés ellen. Levelei vizelethajtóként és vérnyomáscsökkentőként használhatók, ha 10-15 percig főzzük.


Pár éve megfigyeltem, hogy az utcák, terek parkosításakor előszeretettel használnak évelő gyógynövényeket. Viszont, aki nem ismeri őket, annak ez fel sem tűnik. Levendula, zsálya, lestyán és egyéb növények nőnek fővárosunk parkjaiban, busz- és villamosmegállók mellett.


A levendula, amellett hogy illata nagyon kellemes, és hatékonyan használható szekrényben molyirtásra, nem elhanyagolható nyugtató hatása. Egy kis csomag levendula a fürdővízbe csodálatos hangulatjavító. Jellegzetes illata miatt illatszerek kedvelt alapanyaga. Alkoholban oldva bedörzsölőszerként reumás fájdalmakban és idegzsábában.


A gyermekláncfüvet mindenki ismeri. Sárga virágjával messziről észre lehet venni a fűben, magjai gyerekek kedvelt játékszere – leszakítják, és nevetve szanaszét fújják a repülő magokat. Az egész növény gyógynövény, nagymamáink epehajtóként, vízhajtóként használták, eredményesen. Valamint a pitypangtea, diéta mellett rendszeresen fogyasztva igaz 2-3 hét után, de fogyasztó hatású.


Gyógynövényként hasznosítható az ibolya (légcső- és hörghurutban köptető hatású), a gyöngyvirág (leveleiből szívgyógyszert állítanak elő, ezért amikor összekeverik a medvehagymával, igen veszélyes lehet), a galagonya (javítja a szív koszorúereinek átáramlását, csökkenti a vérnyomást, fokozza a szívizom munkabírását), a fokhagymáról pedig már szerintem mindenki hallott már.


De még sorolhatnám, hogy a fenyő illóolaja reumás megbetegedésekre jó, a lucfenyő lágy tobozaiból pedig köhögéscsillapító szirup készíthető. A meggyfa csökkenti a koleszterinszintet, a szamóca levelei pedig „szabadgyökfogók”, valamint jó hasmenés és vastagbélgyulladás esetén. De még sorolhatnám a végtelenségig. Tényleg minden fűben és fában orvosság van.