II. fejezet, amelyben megismerjük az az aguákat és az általuk alkalmazott szegregációs törekvések káros hatásait. Frent Tibalkoz fellép az aguák ostoba kolorizmusa ellen.


GooGreen érdeklődve cuppant egy nagyot és visszadiffundált Tibalkozhoz:


  • Úgy tudom az aguák meglehetősen egyszerű életformák. Nem kimondottan egoizmusra tervezték őket. Természetesen ha esetükben beszélhetünk egyáltalán  komoly tervezésről. Meglehetősen összecsapott terv alapján készültek.


  • Erről van szó, GooGreen, de tudod, hogy milyen az Univerzum. Ennyi idő után egy kicsit már idegesítőnek találom a működését. Jobban szeretem a kiszámítható dolgokat. Valószínűleg megöregedtem, bár esetemben ennek semmiféle testi megnyilvánulása nincs. Talán a tapasztalok mennyisége valamennyire utal erre. Nem tudom. Én egyedül képviselem az egész fajomat. Még arra sincs bizonyítékom, hogy egyáltalán meg fogok-e halni valamikor. Úgy tudom az Univerzum összeomlásáig nem. Nehéz elviselni ezt a gondolatot.


  • Az öröklétben talán az a legrosszabb, hogy nem tudjuk vége lesz-e egyáltalán. Azt hiszem mi, fordítógélek egyszer majd meghalunk, de nem találkoztam még ezzel a folyamattal. Valami osztódásféle előzi meg, talán. Eddig nem nagyon foglalkoztatott a gondolat. A lét mindenképpen jóval több gondot okoz. A nemlét egy meglehetősen egyszerű állapotot takar. Amúgy ki tervezte az augák bolygóját?


  • Glix Mus Artifel. Később univerzumszerte ismert szélhámos lett belőle. Nagyjából mindent eladott, ami a közelébe került. Ez is okozta a vesztét. Áruba bocsájtotta a tulajdon testét a Stichteknek, tudományos célokra. Sajnos túl  gyorsan fogadták el az ajánlatát, így nem volt ideje a menekülési tervét megvalósítani. Életében először és utoljára volt korrekt. A Bolygótervezői Egyetemre is valami megtévesztéssel került be. Azt hiszem megölt valakit. 500 évig végigcsalta tanévszázadokat. A diplomamunkáját, az Aq402-es bolygót (Földi neve nincs. Ha valaki szeretné, hogy legyen, az találjon ki magának egyet. Egyszerű művelet, valójában csak karaktereket kell egymás mellé rakosgatni. A szerk.), a Tesztelő Bizottság túlságosan primitívnek találta és visszadobta. Artifel megpróbálta bemagyarázni nekik, hogy ő egy minimalista irányzat alapjait fektette le, de az elnök kijelentette, hogy itt bolygók tervezéséről van szó és nem planéták lefektetésről. A bolygója így ennyiben is maradt. Evolúciót nem is tervezett, de az aguák ennek ellenére kifejlesztették a gondolkodást. Valami aszteroida robbant fel a légkörükben, így talán a lökéshullám indította be a folyamatot.


  • A tervezők terveznek, az Univerzum végez. Tényleg így van. Átdiffundálnád a történetüket, Frent.


  • Szívesen. Egy pillanat.


A teljes történet leírásához nem áll a rendelkezésemre elegendő tárolókapacitás, ráadásul az olvasók élete sem elégséges ahhoz, hogy a végére érjenek. Kénytelen voltam ezért radikálisan lerövidíteni Tribalkoz diffundátumát.


Az Aq402-es bolygó felszíne az egyszerűség kedvéért teljesen sima. Erre mondta azt Mus Artifel, hogy minimalista. Valójában egy gömböt borított be speciális ásványi anyag összetételű folyadékkal. Ennek a receptjét egy kísérleti laboratóriumból lopta el. Ha már ilyen szép gömböt alkotott, akkor nem nagyon törte a fejét a benépesítésén, hanem teledobálta színes gömbökkel. Ők voltak az aguák ősei. Hétféle színárnyalatot használt, a hetediknél pedig megpihent. A különböző színű aguák eltérő mélységi zónákat népesítettek be, hogy optimálisan felhasználják a rendelkezésükre álló fényt. A Bizottság ki is szúrta, hogy Artifel az algák terveit alakította át egy kicsit. A fény és a az óceánban található ásványok felhasználásával építették fel a testüket és ez látta el őket energiával. Egymással szonikus kapcsolatban álltak. Ha egy bizonyos gömbsűrűséget elértek, a szaporodási folyamataik azonnal blokkolódtak. Ezt tényleg Mus találta ki, és a halálkódot is beléjük építette. A szaporodásukhoz 12 agua összehangolt működésére volt szükség. Ennek részletezésére, a jó ízlés megőrzése miatt, ne térjünk ki. Az aguák mindenesetre nagy élvezetet találtak benne és meglehetősen gyakran csinálták egymással. A blokkolási ciklusok kivételével. Ez idő alatt ugyanis az egész populáció impotenssé vált. Egy bolygó, egy ritkás légkör, folyadék, színes gömbök. Ezek alkották Mus Artifel ökoszisztémáját.


Ekkor lépett közbe az Univerzum, amely egy kisebb aszteroidát robbantott fel a bolygó légkörében. Ez amúgy egy elég hányaveti összetételű gázburok volt. Mus Artifel a leadás előtt, az utolsó pillanatban csapta hozzá, sugárvédelem céljából. Az aguák a lökéshullámok hatására gyors evolúcióba kezdtek és kifejlesztettek egy gondolkodásra és kommunikációra alkalmas szervet. A megdöbbentő az volt, hogy ez párhuzamosan és tökéletesen egyszerre ment végbe köztük, köszönhetően az Univerzum már többször emlegetett szeszélyes természetének.


A színes gömbök kultúrája hangok és állábacskák kibocsájtására épült. A civilizációjuk egy véget nem érő zenés balettelőadásból állt. A gömbök tökéletesen egyenrangúak voltak, gyakran látogatták meg egymást közös táncra a különböző zónákban. A Főgömb megjelenéséig nem is ismerték a szegregációt és a kolorizmust. A szaporodási folyamatot is együtt űzték, mindenki legnagyobb megelégedésére. A színes forgatagot az olvasó fantáziájára bízom. Három dimenzióban mozgó billiárdgolyókra érdemes gondolni. Ennyi azt hiszem elég is, mivel meglehetősen szemérmes természetű vagyok.


Ahhoz képest, hogy a gömbök tökéletesen egyformák voltak, nagyon ügyeltek a kinézetükre. Ez nem okozott különösebb gondot a számukra, mert szépségápolásra nem volt szükségük. Kifejlesztettek egy technikát, amely képes volt az előttük lévő folyadék bizonyos részét sűrűbbé tenni és ebben kedvtelve autokolorszonározták magukat, így kezdetek el jobban foglalkozni a saját színükkel. Ezt nem vették annyira komolyan, gyakorlatilag csak néhány pajzán viccben volt jelentősége. Önmaguknak azonban nagyon tetszettek. Ebben a dologban kétségtelenül hasonlítottak a Teremtőjükre, a néhai Glix Mus Artifelre.


Nemrégiben (Pár száz évszázada. A szerk.) egy agua rájött arra, hogy bizonyos ásványok megfelelő felvételével képes az árnyalatát megváltoztatni, így mélykékké vált. Ő lett a legsötétebb gömb a bolygón. Mivel az aguák rendkívül hiú teremtmények ezért úgy gondolta, hogy ő a színváltozással kiemelkedett a többiek közül, ezért azonnal kinevezte magát Főgömbnek. A többiek erre azt mondták, hogy részükről ez rendben van, de az meg mi. Azt válaszolta, hogy ezentúl a Teremtő (Mus Artifel ekkor már túl volt a tudományos kísérleten. A szerk.) akaratából ő fogja megmondani, hogy ki mit csináljon. Ez így igazságos. Azt is kijelentette, hogy ő közvetlen kapcsolatban áll a Teremtővel (aki akkor már csak volt a Teremtő) és ő közölte, hogy minél sötétebb egy gömb annál fejlettebb. Ebből logikusan következik, hogy, mivel ő nagyon sötét, ezért, mint Főgömb ezentúl irányítani fogja a többieket. A többieknek tetszett az ötlet, de nem tudták értelmezni az irányítás fogalmát. Azt hitték, hogy a Főgömb egy új táncrendről beszélt. A Főgömb erre azt mondta, hogy pontosan ő sincs tisztában a kifejezés jelentésével. Kiválasztott magának 512, kék aguát és kijelentette, hogy ők a tanácsosai. Elszonározta, hogy most elvonul a tanácsadóival, megbeszélik ezt a vezetés dolgot és kidolgozzák a részleteket. Addig mindenki azt csinál amit akar. Az aguákat nem nagyon izgatta a dolog, mert eddig is azt csinálták. Azt azonban nem sejtették, hogy ebben az esetben az addig szónak elég nagy jelentősége lesz a számukra.


A fejezetnek ezzel még nincs vége, csak elfáradtam. A folytatásban 12 tanácsadó elvesztése árán megismerhetjük a részleteket. Az aguák között zavargások törnek ki. Frent Tibalkoz jóvoltából a Főgömb pórul jár.

Megnyugtatok mindenkit, akit ez izgat. Mindenféle Univerzumszerte elterjedt kósza mendemonda ellenére, Glix Mus Artifel nem fog feltámadni. Jelenleg egy tartósító-folyadékban lebeg és tökéletesen halott állapotban van.


Aki az előzményekre kíváncsi, az itt nyugodtan el is tudja olvasni, persze csak ha akarja:


Első fejezet, melyben megismerkedhetünk egy intelligens gázorganizmussal, TgH. Mrd. Frent Tibalkoz Rtnnel