Első fejezet, melyben megismerkedhetünk az Univerzum egyik legintelligensebb gázorganizmusával TgH. Mrd. Frent Tibalkoz Rtnnel (a későbbiekben, mint Frent Tibalkoz) és G302-es fordítógéljével (a későbbiekben, mint GooGreen), valamint a W.A.R. 3255-ös bolygó különleges harci lényeivel a kjutdathokkal


Ez az írás Frent Tibalkoz naplózó molekulái alapján készült. Megírása nagy nehézségekbe ütközött, mert sem kifejezéseink, sem gondolkodásunk korlátolt volta nem teszi lehetővé ennek teljes megértését, illetve befogadását. Nagyon nagymértékű egyszerűsítést kellet elvégezni ahhoz, hogy a mondanivaló érthetővé váljon úgy, hogy a lényeges információk is megmaradjanak. A földi lényeket köztudottan közepes intelligencia-szintre tervezték. A hiperintelligens Tibalkozban eltárolt információk egy 4531 hektáros hagyományos, papíralapú könyvtárnak felelnének meg, melyben a polcok magassága 150 méter, szélességük 60 centiméter és köztük távolság mindössze 1 centiméter. Talán pár száz kvantum számítógép elég lenne az információk tároláshoz, de ehhez hozzá kell tenni, hogy Tibalkoz ezeket  az információkat pillanatok alatt képes rendezni és feldolgozni. Az ő létformája, mivel a halál nevű időlimitáló kódot nem tervezték bele, képes az Univerzum törvényszerűségeinek felismerésére. A gondot sok esetben csak az jelenti, hogy az Univerzum nagyon gyakran hajlamos a saját törvényszerűségeit figyelmen kívül hagyni, ami a működését abszolút kiszámíthatatlanná teszi. Az Univerzum földi kifejezéssel mondva egyszerűen hisztérikus. Tibalkoz szerint ráadásul rendkívül sértődékeny és hiú.


Tibalkoz a Galaktikus Tanács, Benépesítési Osztály, Evolúciókövetési Alosztályának főkoordinátora. Ők foglalkoznak a Bolygótervezési Osztály által megtervezett bolygók benépesítésével, a létformák kialakításával és a bolygók evolúciójának felügyeletével. Az emberek Isteneknek is nevezik őket, de ez a világszemlélet néhány fatális tévedésen alapult. Ezeket a későbbiekben a vallási anomáliák részben részletesen is ismertetjük. A lényeg, hogy az Istenek léteznek ugyan, de csak egyszerű galaktikus hivatalnokok.


Frent Tibalkoz önmaga egy fajt alkot, azaz egy egyedből áll az egész populáció. Az ő evolúciója egyszerű, különálló gázrészecskék irányított önszerveződésével indult meg. Részt vett a faj teljes evolúciójában, mivel ez azonos volt az ő egyedfejlődésével. Bár kívülről teljesen diffúznak látszott, valójában egy hatalmas kiterjedésű hálózatot alkotott. A benne lévő molekulák meghatározott mozgása nem bináris, hanem végtelen számú kódolást tettek lehetővé. Ez azt jelenti, hogy rendkívül eszes lényről van szó. Érjük is be ennyivel. A mi kocsonyás jellegű neuronhálózatunk nem veheti fel vele a versenyt vele. Ő maga valójában egy hatalmas hatalmas, folyton fejlődő agy.


Az Evolúciókövetési Osztály, melynek a főkoordinátora volt, ennek a meglehetősen véletlenszerű fejlődési folyamatnak, az evolúciónak a szabályozását és irányítását végezte. Egy evolúciókövetési jelentés adminisztrációs hibája okozta  például azt a megdöbbentő tényt, hogy a C0342B bolygó (későbbiekben, mint Föld) apró, cickányszerű lényei, viszonylag gyorsan képesekké váltak kifejleszteni a nukleáris fegyvereket. Ez még magát Tibalkozt is megdöbbentette, igaz, mint mondottam az Univerzum elég furcsa dolgokra képes. Ez az is volt.


Frent Tibalkoz méltóságteljesen áramlott az O.F.F. 11325 (a későbbiekben, mint Ofísz) óriásbolygó meglehetősen sima felszínén. Átgördült néhány metántócsán, egyes akadályoknál darabokra szakadt, majd újraegyesült. Lázas információcserét folytatott GooGrennel, aki már több millió éve szolgálta, mint fordítógél. Ennyi idő alatt elég jó kommunikációs kapcsolat, földi nyelven barátság alakult ki közöttük. A fordítógéleket meglehetősen nagy intelligenciaszintre kalibrálták. GooGrenn ráadásul a zöld gélek közé tartozott, ami létformájának evolúciós csúcstermékét jelentette.


Az információcsere számunkra meglehetősen érdekes módon zajlott. Tibalkoz néhány molekulája diffindált GooGreenbe, majd információs energiát adott át neki. GooGreen ezeket tárolta. A fordítást a gél alakzatokkal, jelekkel, rezgéssel, színváltozással végezte. Jelenleg pontosan 300.358 kommunikációs formulát ismert. Ez persze közel sem jelenti az Univerzum összes intelligens lényének a kódrendszerét. A kódtanulás számára azonban nem jelentett nehézséget, mivel nem kellet a sejtszerkezetét módosítania ehhez. Az adott kommunikációs kódot egyszerűen ráöntötték GooGreenre, aki azt befogadta.


Egy földi szemlélő csak annyit érzékelt volna a kapcsolatukból, hogy egy zöld színű kocsonyás folyadék sárgás színű ködöt ereget magából. Nem ismerte volna fel, hogy ez a köd az Univerzum egyik hiperintelligens lénye. Ez azonban így is van jól. Így nem kellene különböző kínos és jelentéktelen párbeszédbe elegyedniük az időjárásról és az egészségről. A betegség nem is volt Tibalkozba beépítve. Ő folyamatosan egy "Köszönöm a kérdését, nagyon kedves, kiválóan." állapotban létezett. Egy ilyen találkozásnak a valószínűsége a valóságban amúgy is teljesen elhanyagolható mértékű. Tibalkoz bizonyos körülmények és időjárási viszonyok között képes volt egy okkersárga folyadékká alakulni, ez az állapot természetesen nem hatott a gondolkodására. A sűrűsége megnőtt, a mérete lecsökkent, nagyjából ennyi történt.


  • GooGreen, a W.A.R 3255-ön (a későbbikeben, mint WAR) már megint polgárháborús állapotok alakultak ki. A kjudathok képtelenek nem harcolni. Az egymással folytatott küzdelmükben a mindenki mindenki ellen taktikát, azaz a tömegverekedést alkalmazzák. Mivel elpusztítani nem tudják egymást, ezért meglehetősen hosszan tartó folyamatról van szó. A múltkor 12 napig (Földi években számolva ez kb. 300 évnek felel meg, de az idő nagyon relatív és változékony valami, ami valójában nem is létezik. A szerkesztő megjegyzése) tartott, amíg az agresszivitási szintjük lecsökkent.

  • Frent, ezt talán felfoghatnánk egyfajta hadgyakorlatnak is.

  • Ezt csak abban az esetben jelenthetnénk ki, ha szervezetten harcolnának valakik ellen. Ők azonban most csak egymást verik, teljesen véletlenszerű sorrendben. Azt hiszem ez náluk valamiféle szórakozás, egy amolyan ártatlan játék. Tény, hogy eközben a harci készségeik jelentősen fejlődnek. Erre tervezték őket.

A kjudathok meglehetősen furcsa teremtmények. Ez persze nem jelent semmit, mert az Univerzum létformái mind egyediek, ezért nagyon különlegesek. Ízlés kérdése, hogy ki, melyiket találja érdekfeszítőnek. Nekünk embereknek mindenképpen izgalmas lenne a velük való találkozás, mivel a fajok kiirtására tervezték őket. Ha alapvető működési hibák lépnek fel egy bolygó működésében, az viszonylag könnyen megoldható esetet jelent. A Bolygó Megsemmisítési Alosztály ilyenkor egy kérelmet nyújt be a területileg illetékes Galaktikus Tanácsnak, 35 ezer példányban. Ha Tanács döntése ezután pozitív lesz,  akkor megkapják a megsemmisítési engedélyt, ezt gondosan iktatják, majd molekuláira bontják a bolygót. Ha azonban csak bizonyos életformák kiirtása cél, az ügy egy külön iktatószámot kap az eredeti mellé és kiszignálják. Az osztály alkalmazottai ilyenkor elsőként biológiai fegyvereket vetnek be, amik képesek a problémás fajok kiirtására. Az intelligens létformák azonban viszonylag gyorsan képesek ezt felismerni és megfelelő védekezést kidogozni. Ebben az esetben az osztály engedélyezi a kjudath akciót. Azok megkapják a faj vagy fajok egyedi markereit, aminek segítségével felkutatják, azonosítják a kijelölt célfajt, majd egyszerűen kivonják őket az evolúcióból. Ez történt a Földön a dinoszauruszok esetében is. A mészárlás nyomait egy aszteroida odaküldésével tüntették el. Az, hogy ez utóbbira miért volt szükség, azóta sem tudja megmagyarázni senki. Ilyen az Univerzum természete.


A kjudathok soha nem végeznek félmunkát,. Ők az Uuniverzum bérgyilkosai. Robusztus felépítésük, ellenálló kültakarójuk védetté teszi őket egy közepes méretű robbantás ellen is. Meglepően gyorsan mozognak és pillanatok alatt képesek a regenerációra. Harc közben gyorsan alkalmazkodnak az adott körülményekhez. Ha kell, több, különböző funkciójú végtagot is képesek növeszteni. Minden létfontosságú szervük duplán helyezkedik el a testük más más pontján. Ha az egyik megsemmisül, a másik életben tartja szervezetet, amíg az ikerszerv regenerálódik. Egymás között rádióhullámokkal, infrafénnyel és más egyéb módon kommunikálnak. Ezek kódját 5 földi óránként megváltoztatják. Bármilyen légkörben képesek megélni. Elviselik a legnagyobb légköri nyomást és a legnagyobb hideget is. 500 Celsius foknak megfelelő hőmérsékletig működőképesek. E felett egy speciális hővédő pajzsot fejlesztenek ki és ennek védelme alatt, egyszerűen hibernálják magukat.


Viszonylag ritkán ritkán kerül sor a bevetésükre. A dinoszauruszok pusztulása című fejezetben részletesen leírjuk a Galaktikus Tanács döntésének okait és a megsemmisítési eljárást. A nukleáris fegyverek kifejlesztéskor felmerült annak a lehetősége is, hogy az emberiség is hasonló sorsra juthat, mivel ezek használata a Galaktikus Zónán belül szigorúan tilos, valamint azért, mert vészes mértékben felélték a bolygójuk erőforrásait. Ezzel más, jóval értékesebb fajok kipusztulását okozták. A megsemmisítésre csak azért nem került sor, mert ezek a tevékenységek egy, az Evolúciókövetési Alosztály munkatársa által elkövetett hibából fakadtak, valamint annak, hogy nem képesek elhagyni a bolygójukat. Néhány primitív kísérletük volt ugyan, de ezek az organizmusok teljesen képtelenek a komolyabb galaktikus közlekedésre. Kitartóan és makacsul próbálkoznak ugyan, de teljesen hiába. Eddig azonban még nem jöttek rá erre.


Tibalkoz egy pillanatra megállt GooGreenen.


  • Engem inkább, a Aq204 bolygó sorsa aggaszt. Az augák képtelenek felfogni, hogy egy fajt alkotnak. Ostoba módon folyton irtják egymást. A kék színűek felsőbbrendűeknek hiszik magukat, ezért megakasztották az evolúciós folyamatukat. Mindenképpen közbe kell avatkoznunk. Intelligens fajról van szó, de rendkívül önzőek. Valamiképpen meg kell növelnünk az empatikus képességeiket.


Következik:


II. fejezet, melyben megismerjük az az aguákat és az általuk alkalmazott szegregációs törekvések káros hatásait. A fejezetben Frent Tibalkoz fellép az aguák ostoba kolorizmusa ellen.