A méz tényleg egy idős az emberiséggel. Már barlangrajzokon is találtak mézvadászt ábrázoló rajzokat, ami azt igazolja, hogy 16000 évvel ezelőtt már az akkori ember ismerte és fogyasztotta a mézet. Akkoriban ez volt az egyetlen édesítésre használható anyag. Már az Ószövetség és a Korán is említést tesz róla. Sőt, a honfoglaló magyarok is foglalkoztak mézkészítéssel, méhészettel.


A cukorgyártás megjelenésével háttérbe szorult, de manapság kezdik újra felfedezni fontosságát, gyógyító- és ízesítő hatását. Egyre nagyobb szerepet kap az egészséges táplálkozásban és a természetgyógyászatban. Az ókor embere meghűléses, légúti betegségekre és sebgyógyításra használta.

Mindenki másvalami miatt szereti a mézet. A gyerekek kenyérre kenik, az anyukák teát ízesítenek vele, és varázslatos süteményeket készítenek belőle. A Karácsony mézeskalács, és egyéb mézes sütemények nélkül elképzelhetetlen. De ízesítenek vele szörpöket, és különféle alkoholos italokat is, bort, sört, pálinkát. A vikingek kedven itala a mézsör volt. Majd a mézbor. De a lényeg, hogy méz volt benne.


A mézet méhek készítik, téli élelemnek. Mivel nagyon szorgalmasak, a szükséges táplálékuk többszörösét is képesek begyűjteni, a felesleget a méhészek begyűjtik és árulják. A méz fajtájától függően lehet folyékony, sűrű és kristályos. Tele van ásványi anyaggal és vitaminokkal, de arra vigyáznunk kell, hogy ez a hasznos tartalom 40 celsius fok felett elbomlik.


A méz nagyon sok mindenre használható, számos gyógyhatással is rendelkezik, közel 70 -féle gyógy- és fiziológiai hatással bír. Kiváló szénhidrátforrás, de tartalmaz számos ásványi anyagot is, mint pl. vasat, kalciumot, foszfátot, nátrium-kloridot, magnéziumot és káliumot, van benne még némi víz és többféle B vitamin is, valamint erős antibiotikus hatása van.


A méznek két fajtája van: a virágméz és a mézharmatméz. Az előbbi különféle virágokból készül, a mézharmatméz a növényi nedveket szívó rovarok által kiválasztott anyagokból. Ezeket erdei méznek is nevezik. A virágméz, ahhoz, hogy egy növényről el lehessen nevezni, többségében annak a növénynek a virágporát kell tartalmaznia. Nekünk, magyaroknak egyik kedvencünk a vegyes virágméz és az akácméz, de a szorgalmas kis méhek készítenek még hársmézet, hangamézet, szelídgesztenyemézet, levendulamézet, repcemézet, napraforgómézet, eukaliptuszmézet, hogy csak a legismertebbeket említsem. Ezek a mézek a méz jótékony hatásán túl magukban hordozzák a növény hatóanyagát is, amelyből készültek. A mézharmatméz több enzimet tartalmaz, mint a virágméz. Erdei méz, ha nincs fő összetevője, fenyőméz, ha a méhek fenyőerdő közelében szorgoskodtak, valamint lombos fákról gyűjtött mézharmatméz. Ízük nagyban függ a növényekről, amelyekről gyűjtötték.


Megfázás esetén a bodzából és hársfából készített teámat szoktam ízesíteni vele, apukám ugyanezen célból a mézes szilvapálinkát részesíti előnyben. Asztma tüneteinek enyhítésére el kell keverni gyömbérrel és fekete borssal, fahéjjal keverve enyhíti a szívbetegségek tüneteit, és értisztító hatása van. Kiválóan használható kozmetikai célokra is: zabliszttel egyenlő arányban összekeverve zsíros bőr esetén bőrpuhító- és tisztító hatása van.

A számtalan jó hatása mellett talán a legemlítésre méltóbb, hogy nem hizlal, büntetlenül nassolhatunk belőle. A rendszeres mézfogyasztók a leghosszabb életű emberek közé tartoznak.