• Kellően magabiztossá válunk ahhoz, hogy ne gyötörjük magunkat feleslegesen azzal, hogy hiábavaló erőfeszítéseket tegyünk a szerelem természetének megismerésére. Megértjük, hogy a szerelem, bár csodálatos érzés, de ugyanakkor rendkívül mulandó, zavaros és megbízhatatlan is. Már nem csak a szerelmet, mint egyedüli követelményt, és szempontot fogjuk figyelembe venni, amikor eldöntjük, hogy elkötelezzük-e magunkat a partnerünk mellett.

A szükséges önbecsülés birtokában már felkészültebben fogjuk megítélni a párkapcsolatunkat, illetve az elkötelezettségünket. 

Tudni fogjuk, hogy a következő kérdéseket feltétlenül fel kell tennünk magunknak, mielőtt véglegesen döntnénk:

  • Tényleg kedvelem a partneremet?
  • A legjobb barátomként számíthatok rá?
  • Teljes mértékben tisztel és megbecsül engem a partnerem?
  • Képesek lennénk kompromisszumokat kötni? Elfogadná a parnerem, hogy önállóságra, függetlenségre is szükségem van?
  • Meg tudnánk oldani a felmerülő konfliktusokat?
  • Elmondhatom, hogy megbízható és kiegyensúlyozott a kapcsolatunk?
  • Őszintén kommunikálunk egymással?
  • Igaz, hogy boldogsággal tölt el bennünket is, ha a másikat boldognak látjuk?
  • Élvezzük, hogy egymás kedvében járhatunk?

Végül még egy nagyon fontos kérdés:

  • A parnerem jelenlétében magamat is többre becsülöm, és jobb embernek érzem magam?

" Nevelhető " a parnerünk?

Vannak, akik túl hamar feladnak egy kapcsolatot, mert úgy érzik, a partnerük úgy sem képes megfelelni az elvárásaiknak. Pedig valójában a nők és a férfiak is "nevelhetőek". Vagyis ha elmondjuk a partnerünknek, hogy mit szeretnénk, minek örülnénk, biztosan oda fog figyelni rá.

Ha egy rideg, hajthatatlan "mindig nekem van igazam" típusú partnerrel élünk együtt, nemcsoda, ha előbb-utóbb lagymataggá válik, és aztán felbomlik a kapcsolat. De nem hiszem, hogy emiatt bánkódnunk kellene, mert egy ilyen kiegyenlített viszonynál még az egyedüllét is sokkal jobb.

Az alábbiakból tudni fogjuk, ha rossz felé keresgélünk:

  • Olyan valakivel találkozunk, aki kifejezetten csak a saját érdekeivel van elfoglalva.
  • Bizonytalanul érezzük magunkat új parnerünk társaságában.

Ha a következő jelek valamelyikét tapasztaljuk magunkon, még mindig nem találtuk meg önmagunkat:

  • Sokszor indokolatlanul fáradtnak érezzük magunkat.
  • Hajlamosak vagyunk apró, jelentéktelen dolgok miatt is felidegesíteni magunkat, és ezért durván bánunk másokkal.
  • Másokkal összehasonlítva alacsonyabb rendűnek érezzük magunkat, vagy arrogáns és fennhéjázó viselkedéssel leplezzük a bizonytalanságunkat.
  • Gyakran másokat vádolunk azokért a problémáinkért, amelyeket magunknak köszönhetünk, ezért nekünk is kellene megoldanunk.

Párkapcsolat vagy magánélet, mindegy, magunkra kell találnunk, megismerni önmagunkat. saját bőrömön tapasztaltam ezeket az érzéseket. Nem egyszerű így élni a hétköznapokban. 

3 hete azonban mgamra találtam. Nem idegeskedem, nem bántok meg másokat, és a bizonytalanságom is kezd helyre állni. Ezt a munkahelyemnek köszönhetem, ami reményt adott egy új boldogabb élethez. A munkatársaim előtt le a kalappal!! Nagyon segítőkészek és megértőek, ami nekem sokat segített.

További Szép Napot!

Szabó Anikó