Biztos érezted már, valószínűleg nem egyszer és nem is kétszer, hogy amikor villamosra, buszra, trolira vagy akár metróra szállsz, egyszerűen feléled benned a harci kedv. "Ha nem hagyja abba az ordibálva telefonálgatást, tuti behúzok neki egyet", "Kit érdekel, hogy milyen zenét szeretsz? Halkítsd már le!", "Nehogy odébb állj egy centit is, majd átmászok a fejeden"   és még sorolhatnánk. Ugye milyen ismerős gondolatok? 

Székfoglaló

Igen, általános iskolában valószínűleg a kedvenc játékaink közé tartozott, de egy tömegközlekedési járművön állva, egy nehéz nap után nem tűnik olyan jó mókának. Vannak olyan utastársak, akik vagy nem ismerik az ülőhely  fogalmát, vagy a csomagjuknak is jegyet váltottak, de az tuti, hogy a járművön többedmaguk helyét foglalják el. Az üres metrón az üléssor közepén lehuppannak, mint akik jól végezték dolgukat, de ezt véletlenül sem úgy teszik, hogy más is kényelmesen elférjen. 

Aki mindig az ajtóban áll

Reggel... Ébredezik a város... Totálisan üres a busz vagy villamos belseje, 1-2 ember lézeng csupán.  Mégis vannak olyanok, akiknek nincs jobb dolguk annál, mint hogy az ajtóra vigyázzanak. Persze a le-, és felszállást megnehezítő illetőt egy cseppet sem érdekli, hogy mi folyik körülötte. Ő csak áll és vár, mintha az élete múlna az ajtó védelmén. 

A zene megszállottja

Oké, zenét hallgatni jó dolog. Valakit megnyugtat, valakit felturbóz - ezt mindenki döntse el magának. Azonban legyen szó kellemes reggeli utazásról, vagy délutáni csúcsforgalomról, nem kell bömböltetni azt a fránya muzsikát. Elhisszük, hogy az imádja és szereti, amit hallgat, de erre őrajta kívül senki más nem kíváncsi. 

Az informátor

"Igen, anya, elmentem a boltba és vettem két kiflit. Utána hazamentem, levettem a cipőm és elmentem WC-re..." - már az ilyen mondatoktól is falnak lehet menni, de sajnos ez még a nagyon gyenge kategóriába tartozik. Aki egy percre sem bír lekopni a telefonjáról, ott már eleve bajok vannak, de ha az életét még meg is osztja az utazóközönséggel... Valószínűleg nem ő a 007-es ügynök, így sem a személyes, sem pedig a munkával kapcsolatos infókat nem kell megosztania az utazóközönséggel. Ha mindenképpen járatni szeretné a száját, miért nem használ headsetet?

A dörgölőző-lihegő 

Ismerős, amikor az utastárs nem találja a helyét, a nyakadba (rosszabb esetben arcodba) liheg, dörgölőzik, matat, topog, de közben az intim szférádban próbál nyugalmat találni? 

Az előbb felsorolt utastípusok közül, ha egyel is találkozunk, akkor tuti, hogy kiverik a biztosítékot, de ilyenkor kell egy nagyot nyelnünk és ha fogcsikorgatva is, de kibírni az utat. :)