Először is tekintsük át, hogy mi a komposzt. A komposzt a baktériumok és egyéb mikroorganizmusok által lebontott szerves anyagokból keletkezik. Ahhoz, hogy a lebontási vagy korhadási folyamat – a komposztálás- megfelelően menjen végbe, 60-70 °C-os hőmérséklet és jó szellőzés szükséges. 
   A komposztálás során tápanyagokban gazdag, értékes humuszföld, azaz komposzt keletkezik, amely javítja és lazítja a kerti talajt. Emellett kiváló természetes trágya, hiszen fontos növényi tápanyagokat tartalmaz.
Friss komposzthoz már néhány héten belül hozzájuthatunk, de a sokkal értékesebb, érett komposzthoz hónapokat kell várni.
    Miből készül?
Szinte minden kerti hulladékot komposztálhatunk, például a lombot, a virág- és a zöldségágyás növényi maradványait, a gallyakat és a fűnyesedéket. A konyhai hulladékok közül a gyümölcs- és a zöldséghulladékot, a kávé- és a teaüledéket, a tojáshéjat, sőt a használt papírtörlőt is hasznosíthatjuk. Így a háztartási hulladék mennyisége is jelentősen csökkenthető.
Fontos! A komposztálandóak, közé ne kerüljön beteg vagy kártevők által megtámadott növény! Fennáll ugyanis az a veszély, hogy a komposzt kiszórásakor az egész kertünkben elterjeszthetjük a betegség kórokozóit vagy a kártevőket. Igaz mostanában egyre több helyen írják, hogy nyugodtan bele lehet tenni, de inkább ne tegyük. 
Nem komposztálhatók a szervetlen anyagok, például az üveg és a műanyag, mivel ezek nem bomlanak el. Ne használjunk fel tejtermékeket és hús- vagy halmaradványokat sem, mert ezek a bomlástermékek kellemetlen szagúak, és egereket, patkányokat is a kertünkbe vonzanak.
Érdemes tudni! Savanyú talajt kedvelő növényeknek (földieper, rododendron) is könnyen készíthetünk komposztot, ha sok azáleavirágot és fenyőtűt keverünk hozzá. A savanyú kémhatású alkotóelemek aránya, ne haladja meg a 10%-ot, mert nagyon lassan bomlanak le.
   A komposzt készítése és felhasználása.
Gyűjtsük össze a kerti hulladékot és aprítsuk fel.
Lazítsuk fel a talajt a siló alatt. Keverjük össze a durvára és a finomra vágott anyagokat.
Rétegezzünk alulra nagyobb hulladékdarabokat 10-15 cm vastagon.
A keveréket rétegenként töltsük be.
Adjuk hozzá a komposztindítót a hulladékhoz. Szúrjuk bele a hőmérőt.
Ha a hőmérséklet a második napon 70 °C fölé emelkedik, hűtsük a halmot vízzel.
Vizsgáljuk meg érett-e a komposzt, egy maréknyit tegyünk cserépbe és vessünk bele zsázsát. Ha hat nap múlva zöld levelek bújnak elő, a komposzt érett.
Ejtsünk pár szót arról, hogy mi a komposztindító. Ha már készítettünk komposztot, akkor az előző adagból, a nem komposztálódott anyag is jó komposztindítónak. Ez már tartalmazza azokat a mikroorganizmusokat, ami kell az új komposztunkhoz. De ha először készítünk, és nincs indítónk, az sem különösen nagy gond, nélküle is elkészíthető.  
   A komposzt rostálása.
Az érett komposzt sötétbarna színű. Mivel a különféle szerves anyagok más-más idő alatt bomlanak le, így durvább, nagyobb maradványokat is tartalmazhatnak. Ha ezeket kirostáljuk belőle, már meg is van a komposztindítónk. Így tehát míg a kertünkben az első adag, beérett komposztunkat használjuk, addig a másik komposztálónkban érlelődhet a következő adag. Így egész évben értékes, érett komposztfölddel trágyázhatjuk a növényeinket.  
   Végezetül, pár szót arról, hogy mit is nyerünk ha komposztálunk.
Ha a háztartási hulladékot nem a kukába dobjuk, hanem komposztot készítünk belőle, akkor akár 40-50%-kal is lecsökkenthetjük a háztartásunkban keletkezett hulladékok mennyiségét. Nézhetjük azt is, ha komposztálunk, akkor értékes tápanyagot nyerhetünk, a kertünkben nevelt növényeknek.