Nem értem én ezt a magyar kormányt. Összeszedték valahonnan a vitrin szakértők közül Habony Árpádot, aztán megtették spin doctornak. Az a kutyaütő portéka azonban nem tudott segíteni rajtuk, csak még nagyobb bajba keverte őket. Az lesz a vége az egész handabandázásnak, hogy pórul járnak, mi meg itt maradunk árván, egy szem kormány nélkül.


Olyan emberre lenne szükségük, aki tényleg ért is a hazudozás csodálatos művészetéhez. Én bizony pillanatok alatt kihúztam volna őket a slamasztikából. Azóta már el is felejtették volna az ügyüket. A hazugság törékeny és érzékeny dolog, nem lehet azt terepjáróból kiugorva felrúgni, mint a nyugdíjasokat. Ki kell azt szépen módolni. Ehhez mindössze fantáziára, azaz képzelőerőre van szükség. Nekem ebből rengeteg áll a rendelkezésemre, szívesen szolgálnám is vele császári, és királyi apostoli szent felségét. A hazugságnak az a szebbik megnevezése, hogy rugalmas gondolkodás. Az enyém olyan rugalmas, hogy majdnem kinyomja a szememet. Az orrfújással is nagyon óvatosan kell bánnom.


Először is ki kellett volna cserélni Szíjjártó Péter kószát saját magával. Azt kellet volna mondani, hogy elutazott országot látogatni, csak a nagy sietségben elfelejtettük, hogy hova. Mindenképpen szükség lett volna erre a lépésre, mert Tarsoly vértanúval igen buzgón csattogtatták a szabó ollót. Versenyt avattak. Ráadásul valahogy a Külügyminisztérium közvagyonkája is bekeveredett hozzájuk valami fatális félreértés folyományaként. Tagadni nem, varázsolni lehetett volna.


Elsőként kaptunk volna egy szomorú hírt, hogy Szíjjártó urat, szavanna látogatás során felfalta egy tájékozatlan oroszlán. Ezalatt a külügyminiszter úr a fején oldalt is megnövesztette volna a szőrt, meg eresztett volna valami szakáll féleséget. Lézeres műtéttel megszerelték volna a szemét. Kerítettem volna neki egy ügyes maszkmestert. Már csak az átanyakönyvezés maradt hátra. Kezébe nyomtuk volna a Magyar keresztnevek jegyzékét, Péter nélkül. Ha valaki bővebb felvilágosításra vágyott volna, annak bánatosan azt mondtuk volna: - Menjen el Afrikába beszélgetni az oroszlánokkal. Mi csak szomorkodni tudunk a tragédián. Ne is keserítsen tovább minket, még most is felsírunk éjszakánként.


Maradt még a Quaestor szó. Azt is jól megbuheráltam volna. Szépen, visszamenőleges hatállyal alapítottam volna az árvák és megtévedt szüzek számára egy Quaestor nevű jótékonysági egyletet. Árvákat és megtévedt szüzeket az iskoláktól simán kölcsön lehet kérni, hogy könnyes szemmel hálálkodjanak a nagylelkű Quaestornak. Jóságos mosollyal nézhettünk volna az ellenzék szemébe. A mi Quaestorunk bizony jó, a másik, az a szocialista az nem. A megtévedt szüzek és az árvák iszonyatos zokogása a bizonyíték minderre.


Ki emelne szót egy ilyen nemes cselekedet ellen? Gyalázatos tette amúgy is visszahullott volna rá.


Már csak Tarsoly úr szíves közreműködését vettük volna igénybe. Kényelmes, otthonos börtönbüntetése fejében, szépen lefényképeztettük volna az összes ellenzéki ármánykodó oldalán.

Egy pszichiátriai igazolás bőven elegendő ilyen esetben, hogy az említett úr nagyon súlyos fényképezkedési pszichózisban szenved, amit kisdobossá avatása során szerzett. Kiszel Tündi is jó példa erre.


Az ügy persze megmaradt volna, de ez bizony már nem a Cosa Nostra.