Ha körbenézünk a világban, vagy csak a saját környezetünkben, észrevehetjük, hogy az emberek többsége nem mondható életkedvtől kicsattanónak. Reggel munkába menet az utcán mindenfelé komor tekintetek, akik egyszerűen csak merednek a szürke aszfaltra.


Betudható ez a reggeli fáradtságnak, az időjárásnak, vagy egyéb magánjellegű problémáknak, de valójában a negatív hozzáállás és a külső impulzus hatása juttathat minket ebbe az állapotba.  Rengeteg olyan effektus ér bennünket, amelyeket még csak kikerülni sem tudunk: főnök zsörtölődése a munkahelyen, újságok negatív tartalmú cikkei, televíziós hírek stb. A legtöbb portálon vezető hírként azt olvashatjuk, hogy éppen milyen szörnyűségek történnek a világban: rablások, bűncselekmények tömkelege. Ha ez még nem lenne elég – minekután a jóhiszemű ember azt gondolja ezek vele úgysem történhetnek meg – jönnek a természeti katasztrófákról, évszaknak megfelelő vírusos fertőzések lehetőségeiről szóló cikkek és hírek.


Na, de miért is olvassák az emberek ezeket, amikor rengeteg más téma iránt is érdeklődhetnek? A nyugati társadalmak lételeme a folytonos gyanakvás és félelem. Talán régebben nem is volt ez annyira jellemző, mint manapság, a rohanó és kicsit sem mondható stabil életben. Talán úgy gondoljuk – mintha legbelül tartanánk valamiféle végveszélytől – jobb felkészülni mindenre, , jobb, ha kiműveljük magunkat mindennemű negatív témából, hogy aztán ha bekövetkezik a várva várt vagy éppen kicsit sem vár baj, akkor majd rutinosan tudjuk kezelni azt. 
Hiszen akár optimisták, akár realisták vagyunk, sajnos bármelyikünkkel bármi megtörténhet.

 Egyre többen vallják: jobb, ha felkészültek vagyunk mindenre, még akkor is, ha ez mindennapi kedélyállapotunkra éppenséggel katasztrofális hatást gyakorol. Mondhatni jobb, ha az ember nem a saját kárán okul valamiből.  Mindemellett szervesen a témába vág a hétköznapok a mókuskereke, mely érdektelenné, unalmassá teszi mindennapjainkat, és melynek következtében – bármily szomorú kimondani – valamilyen felkavaró hír máris izgalmasabbá teszi napunkat, mondva, legalább történik valami a világban körülöttünk.

Ezért olvasunk el olyan cikkeket, melyek képesek átlépni ingerküszöbünket. Emellett, persze nem szabad elfeledkezni azokról a csodálatos dolgokról sem, amelyek megbújnak a negatív sorok mellett, mert az életünk csak a jó és rossz együttesével lehet teljes.