A negatív hozzáállás már hosszú évszázadok óta elítélendő dolog, a legtöbb ember azonban nem képes túltenni magát az adott nap eseményein, ezáltal szinte minden egyes tevékenységet negatív dologként élnek meg. Ebből kifolyólag egyre inkább bezárkóznak a saját kis világukba, mellyel egy bizonyos pontig ugyan nincs gond, lévén hogy egy alap szintű magányra minden egyes élőlénynek szüksége van, nem kivétel ez alól az ember sem. A túlzott elszigetelődés azonban könnyen okozhat elmezavart, ugyanis miután felépítettük a saját kis pajzsunkat, mindenképp ki kell tennünk a lábunk a borzalmas való világba. Itt az általunk kreált szabályok már nem érvényesek semmire, tulajdonképpen saját magunkat zavarjuk össze azáltal, hogy megpróbáltunk egy sokkal jobb világképet magunk elé festeni, mint amilyen az valójában. Ennek hátulütője, hogy rengeteg csalódás fog érni bennünket, még akkor is, ha az adott szituációkkal szemben felkészültnek érezzük magunkat.

A negatív szemlélet továbbá könnyen elsodorhat bennünket az ismerőseinktől, lévén hogy nem túl sok ember akad a világon, aki más nyavalygására kíváncsi. Mindenkinek meg van a maga élete és ezáltal természetesen a saját gondjaik is, melyek mellett egyszerűen már túl sok lenne, ha még mások baját is meg kéne oldani. A kedvesség nagy erény, de egy idő után a menthetetlennek látszó személyeket egyedül hagyják, s csak akkor tudnak majd újra beilleszkedni a társadalomba, ha egy kis pozitivitást visznek az életükbe. Ez segítség nélkül nagyon nehéz, de ugyanakkor nem lehetetlen.

A rengeteg negatív ember jóllehet másokat is megfertőz a saját úgymond betegségével, hiszen az emberek emocionális lények, a feléjük sugárzott energiáknak pedig különösen nagy szerepük van a mindennapjainkban. Ebből kifolyólag érdemesebb a minél inkább életerősebb személyek társaságát keresni, ők ugyanis nem hogy leszívnak, de egyenesen feltöltenek bennünket. Annak érdekében, hogy változásokat érjünk el, előbb saját magunknak kell változni, utána a többi dolgot már valósággal vonzzuk magunkkal.