Elvileg minden amit látunk, optikai csalódás. Látás a valóság képi újraalkotása a fejünkben. Az agynak vannak bizonyos elvárásai a dolgokkal szemben. Amit csak lát, összeveti a valóságról összegyűjtött ismereteivel, és ebből vonja le a következtetéseit. Az új tudást csecsemőkortól kezdve folyamatosan elraktározza. Az agy, a tanult ismereteket felhasználva, állandóan elemzi  a beérkező képi információt, hogy minden pillanatban helyesen értelmezze a valóságot. Ha az agy téved, akként dolgozza fel az információt, csak ellentmondanak egymásnak.

Sok állatfaj képes megtéveszteni ellenségeit, sőt a vadászó embert is azzal, hogy beleolvad a háttérbe. Természetes színük a tárgyészlelés egyik legjelentősebb képi segédeszközétől fosztja meg a szemlélőt: a kontraszttól.  A szem a mintázat folytonosságának megszakadását is felhasználja. Például az istállót fehér és vörös csíkokkal összemaszatolták. Ebben az esetben a szemünk nehezen találja meg a fehér létrát, mert a kontraszt elveszett, a mintázat folytonossá vált. Az ókorban varázslatnak nevezték, mivel nem tudták megmagyarázni a látottakat. Érzékcsalódás.

Élővilágban az állatok mintázatának a környezettel való folytonosságát védőszínnek vagy álcázásnak nevezzük. Rovarokat a színük rejti el a ragadozók szeme elől. Ugyan ez a helyzet a teknősök és a pettyes őzek mintázatával is. Legtöbb halnak azért sötét színű a háta, hogy ne vegyék észre a ragadozó madarak. A ragadozók is használják az álcázást. Az oroszlán aranybarna színe tökéletesen illik vadászterületei, a szavannák napszítta füvéhez.

Nem csak az állatvilág, de a növények, és bő értelemben a természet kihasználja az optikai csalódás adta lehetőségeket. Számtalan olyan szikláról, hegyvonulatról készült fotó, amely igencsak megtéveszti a szemet, többet vélünk látni, mint ami a valóság. Megtréfál minket a természet.

Az emberek a hadászatban alkalmazzák a legtöbbet. Tankok, gépfegyverek és katonák elrejtésére alkalmazzák a terepszíneket és mintázatokat. Néha egész hadseregek válnak csaknem teljesen láthatatlanná az ellenség számára, a levegőből is. Az agy becsapható, a szemünk megtéveszthet. Az ügyesebbek megtanulhatják felfedezni, és kezelni a hibának mondott optikai csalódásokat.