Perzsa fogkefefa vagy mustárfa (Salvadora persica L.)

Valószínűleg mindenki látott már dokumentumfilmekben vagy az utazásai során hód módjára fapálcikákat rágcsáló embereket. Ők erre a célra egy Afrika nagy részén megtalálható növény, a perzsa fogkefefa, vagy mustárfa, tudományos nevén a Salvadora persica L. ágait, hajtásait, illetve gyökereit használják. A rágás hatására a hajtások, ágak kirojtosodnak és kiválóan alkalmassá válnak a fogak tisztítására. A nyál ebből baktérium ölő hatású tannint (szerves cserzőanyag) szabadít fel. Ez okozza a fanyar ízét és szájnyálkahártyát összehúzó, nyugtató hatását. Nemcsak a fogakat, hanem a fogínyt és a nyelvet is ápolja.

A fogak tisztítására az is kiválóan alkalmassá teszi, hogy nagy mennyiségben (8-22 ppm) tartalmaz flórt, valamint egy bassanit nevű kalcium-foszfát kristályt.


A feldarabolt növényi részeket kötegelve a helyi piacokon árusítják, de különböző kiszerelésekben kereskedelmi forgalomba is kerül. Miswak, Siwak vagy arak néven lehet vele találkozni a boltokban. A növény kivonatát tartalmazza az Ayurveda nevű fogkrém is.

Magyarországon afrikai fogkefe néven találkozhatunk vele. Előnye, hogy olcsó, környezetbarát és nem kell hozzá külön fogkrém, mivel az ínyt és fogakat védő anyagok magában a “fogkefében” találhatók meg.

C-vitamint és szaponinokat is tartalmaz. Flavonoid tartalma stabilizálja a vérnyomást, az antiszeptikus hatása miatt pedig elősegíti a szájüregi gyulladások megelőzését.


Felhasználását és így az elterjedését az is elősegítette, hogy az iszlám szunnita ágához tartozó négy jogtudományi iskola közül a legnagyobb, a Hanafi, vagy hanafita tanítása szerint a napi Allahhoz történő imádságok előtt a rituális használata kötelező. A muzulmán vallásúak körülbelül 45 %-a követi ennek az iskolának a tanításait.


A hanafita iskolát Abu Hanifa Al-Nu'mān ibn Thābit (699-767) alapította. Úgy ismerik, mint az iszlám egyik legnyitottabb és legbefogadóbb irányzatát. Ez az irányzat legfőképpen Közép-Ázsiában és a volt Oszmán Birodalom területén vált egyeduralkodóvá.


Maga a faj rendszertanilag a káposztafélék (Brassicales) rendjébe tartozó Salvadoraceae családba sorolható. A családba még 3 nemzettség 12 faja tartozik.


A növény igénytelen, jó szárazságtűrő. Száraz, szikes talajokon él. Nagyon elterjedt Indiában is, itt 500 méter tengerszint feletti magasságig hatol fel, míg Tanzániában egészen 1.800 méterig.


Kis fa, vagy cserje, melynek ágai csüngő habitusúak. 4-5 centiméteres, vastag, levelei elliptikus alakúak. A húsos levelek víz tárolására módosultak. A növény  szárazságtűréshez az is hozzájárul, hogy a levelek bőrszövete megvastagodott. A levél színe és fonáka között nem található szövettani különbség (izolaterális).

Jelentéktelen, apró zöldes virágai fürtös virágzatban nyílnak. Egy magvat tartalmazó termései gömbölyűek.

Műsorajánló: 

Amazonok korbáccsal és bottal – amikor a dzsihádista rendőrnők is besokallnak (Kiss Katalin)

Már csak egy Békemenet segíthet (Swan Edgar)

Kis magyar abszurd: amikor Bayer Zsolt a szájára veszi VV Aurélió férfiasságát (Agatha Christie)