Vajfa, karitéfa - Vitellaria paradoxa C. F. Gaertn.

Van egy titkos hobbim, amit bátran leírhatok, mert nincs benne semmi rossz. Nagyon szeretem a különböző kozmetikai cikkek összetevőit olvasgatni. Eközben növényekre vadászgatok, kiszúrom magamnak őket és felfedező útra indulok. Megismerésük során egészen érdekes tájakra jutok és egy kicsit megismerem az ott élő emberek életét és problémáit.

Sajnos sokan, köztük persze én is, csak elméletben foglalkozunk Afrika problémáival, vagy az esőerdők degradációjával. Tudjuk, hogy azt illik rá mondani, hogy csúnya dolog, de úgy vagyunk vele, hogy minket ez közvetlenül nem érint. A kozmetikai iparon keresztül azonban szorosabb a kapcsolatunk ezekkel a távoli földrészekkel, mint gondolnánk. Néha az a naiv elképzelésem támad, hogy ezeken a produktumokon keresztül lehetne hatékonyabban javítani ezen sokszor nagyon szegény  régiók életszínvonalán. Küzdjünk samponokkal, testápolókkal, tusfürdőkkel az afrikai szegénység ellen? Elég eretnek elképzelésnek tűnik, de van némi alapja.

Nagyon jó példa erre a vajfa, vagy karitéfa, latinul Vitellaria paradoxa, melyet Carl Friedrich von Gärtner német botanikus írt le ezen a néven.

Az idősebb példányok 200 - 300 évig is eléldegélnek, melyeknek a törzsátmérője akár az egy métert is elérheti. Az első termések a fák 15 éves korában jelennek meg, de igazából 30 éves koruk körül fordulnak termőre. A legjobb minőségű termést 50 és 100 év körüli fák adják. Telepítésük, termesztésük tehát csak hosszabb távon térül meg.

Bőrszerű levéllemezei hullámosak, jellegzetes erezetűek. Zöld termései a dióra (Juglans regia) emlékeztetőek.

Egy fa megközelítően 20 kg nyers termést hoz, melyből nagyjából 1 kg körüli karitévaj nyerhető ki. A termésekben található vöröses, barnás fényes, csonthéjas magvai egy kicsit a Balkánról származó vadgesztenyére (Aesculus hippocastanum) emlékeztetnek.

A 15 méterre növő fa Afrika szavannáin él. A legoptimálisabb termőhelyei Maliban (631 USD), Elefáncsontparton (1.475 USD), Burkina Fasóban (210 USD) és Szudánban (2.242 USD) találhatóak. Az egy főre jutó GDP-ket zárójelben tüntettem fel. Nem gazdag vidékekről van szó, az érdekükben érdemes tehát  a karitévaj fogyasztásunkat a lehetőségeink szerint növelni.

A termés összeszedése és feldolgozása, mivel rengeteg kézimunkát igényel, több százezer nőnek ad munkát a régióban. Az összegyűjtött terméseket megmossák, összetörik, pirítják majd összepasszírozzák. Az így kinyert híg, barnás massza tetejéről eltávolítják a szennyeződéseket és a maghéjak maradványait. Ezután többszöri forralás és szűrés után, hideg préseléssel kapják a kozmetikai célokra is alkalmas karitévajat. A fehéres, vajszerű anyag nagyon hasonlít a kakaóvajhoz. Mivel ehető is ezért gyakran használják annak helyettesítésre és nagy szerepe van a tradicionális konyhában. Nem véletlenül nevezik a karitévajat Nyugat-Afrika aranyának.

A terméknek kiváló kozmetikai tulajdonságai vannak. Lassítja az arcbőr öregedését, serkenti a sejtek anyagcseréjét, hidratálja a bőrt, így védelmet nyújt annak kiszáradása ellen, lassítja a ráncok képződését. a napégés ellen is védi a bőrt. Elősegíti a sebek gyógyulását és kiválóan alkalmas a repedezett, pikkelyes bőr kezelésére. Ekcéma és nehezen gyógyuló sebek kezelésére is használják.

A kozmetikai ipar elsősorban testápolók, tusfürdők, samponok és arckrémek alapanyagaként, összetevőjeként használja. Mivel a karitévaj kis mennyiségben ugyan, de természetes latexet is tartalmaz, ezért az arra érzékeny bőrű embereknél allergiás reakciót válthat ki.

E. S. -nek és az Afrikában élő emberek tiszteletére ajánlva.

Egy másik botanikai cikk a témában:

Perzsa fogkefefa vagy mustárfa (Salvadora persica L.)