A síelés, snowboardozás mellett a téli hónapok egyik legkedveltebb szórakozásának és sportjának a szánkózást tartják. Felmerül azonban a kérdés, hogy vajon ismerjük-e ennek történetét. Bizonyos források szerint,  a szánkózást, mint közlekedési eszközt a kilencedik század viking törzsei már használták, legalábbis ezt feltételezik a történészek.

A szánkózás, mint sport viszont Svájcban, pontosabban St. Moritzban kezdődött a 19. század közepén: néhány helyi fiatal szánkón csúszkált végig a település lejtős utcáin, felháborodást okozva a többi lakónak. Ennek hatására Caspar Badrutt szállodatulajdonos megragadta a lehetőséget, és kialakított egy Cresta Run nevezetű szánkópályát, amely tíz kanyart tartalmazott, és igazán sikeresnek bizonyult.  

Az első hivatalos szánkóversenyt 1883-ben rendezték meg a svájci Davosban, 1913-ban pedig Drezdában megalakult a Nemzetközi Szánkósportszövetség. 1935-ben a bob sport követői külön szervezetet hoztak létre (Fédération Internationale de Bobsleigh et de Tobogganing), amely a szánkósok szervezetének meggyengülését eredményezte, 1957-ben viszont újraalapították nemzetközi szövetségüket (Fédération Internationale de Luge de Course). Az első világbajnokságuknak 1995-ben Osló adott helyet, az olimpiákon pedig 1966 óta szerepel szánkóverseny. 

A szánkósport csoportjához tartozik ugyanakkor a bob és a szkeleton, ezeket közös, általában mesterségesen hűtött pályákon rendezik meg. A pálya hossza férfiaknál legalább 1000 méter, nőknél legalább 800 méter. Léteznek ugyanakkor természetes szánkópályák is, amelyeket hegyes vidékeken, természetes utakon alakítanak ki. Ebben az esetben a pályák általában szélesebbek, aljuk sík felület, és nem alkalmaznak mesterséges hűtést.
Ami a felszerelést illeti, nagyjából a két rokonsportéval (bob és szkeleton) azonos, azzal a különbséggel, hogy a kezükön tüskékkel ellátott kesztyűt viselnek, ennek segítségével gyorsítják fel magukat a startponttól.
A sportág nagyjai közé Olaszország és Németország tartozik. A szánkóversenyeken férfi és női együléses, férfi kétüléses, 1989 óta pedig a világbajnokságokon vegyes csapatok is részt vehetnek.