Négyen maradtak Európa legjobb futballcsapatai. Négy nagy múltú egyesület, valamennyien nyerték már meg nem is egyszer a Bajnokcsapatok Európa Kupáját, illetve a Bajnokok Ligáját. Vajon kinek hoz június 6-án örömünnepet a berlini stadion? Szubjektív, szurkolói megközelítésű esélylesés következik.

Soha nem titkoltam olasz szimpátiáimat a fociban sem, így hát nagy örömömre végre ismét van itáliai klub a négy között. A Juventusért a csoportkör idején egy lyukas garast nem adtak volna még a legelvakultabb hívek sem, sőt, egy olasz barátom, aki megveszekedett Juve-drukker, már a Dortmund elleni továbbjutást sem tartotta elképzelhetőnek. Ehhez képest a Zebrák otthon gyalázták le a sárga-feketéket, majd tegnap – kőkemény csatában – kipipálták az Arsenal után vérszemet kapott Monacót is. Max Allegri edző nagy mázlista: tulajdonképpen most ért be igazán előde, Antonio Conte munkája, most vált tökéletesen működő csapattá a Juve, amelyben a legnagyobb sztárok is alázattal vetik alá magukat a közös érdeknek. És persze azért, hogy idáig jutottak, kellettek olyan klasszisok, mint Buffon, Pirlo (ó, ha az a szabadrúgás a végén nem a kapufa csücskét nyírja el…), Tevez vagy Vidal, és még olyan nagyszerű játékos hiányát is kibírták, mint a fél világ által körüludvarolt Pogba. Ez a csapategység lehet a torinóiak esélye a négy között is, szemben a „papíron” erősebb ellenfelekkel.

Mert azért legyünk őszinték, első látásra mind a három lehetséges ellenfél jobbnak tűnik. De ismerjük a focival kapcsolatos közhelyeket…A Bayern úgy semmisítette meg a Portót, ahogyan azt tavaly a német válogatott tette a brazilokkal, a második félidőre szinte megsajnálták a portugálokat. Tették mindezt Robben, Schweinsteiger, Ribéry nélkül. De azért ne feledjük, hogy a Bayern-védők mit bénáztak össze Portóban, és a nagyképűsködésre hajlamos Neuerben is benne van a komoly hibalehetőség…A Real Madrid, alighanem számos futball-rajongó óhaját teljesítette az Atletico kiverésével: a játékosnak is durva, alattomos Diego Simeone által igen eredményes „stílusban” futballozó piros-fehéreket nem sokan látták volna szívesen ismét a döntőben. Tudjuk azonban, hogy a királyiak tudnak nagyon rapszodikusak lenni, főleg a „primadonna” C. Ronaldo és Iker Casillas sem feltétlenül bombabiztos – tehát ők sem verhetetlenek. A három közül talán a Barcelona az, amely a legstabilabb benyomást kelti. A katalánok fokozatos átalakulása sikeresnek bizonyul, a PSG ellen még az sem számított, hogy Messi elég gyenge napot fogott ki, Neymar elintézte helyette a dolgokat. Suárez talán végre lehiggad, Rakitic pedig a középpálya új ura lehet.

A holnapi sorsoláson akár egy újabb El Classico is összejöhet, de akármilyen párosítás jön ki, mindenképpen nagy meccsek várhatók. Utána már csak az lesz a kérdés, hogy tizenegyedszer a Real, hatodszor a Bayern, ötödször a Barcelona vagy harmadszor a Juventus?