Nemrég ért véget Kapolcson és a két környező faluban (Vigántpetend és Taliándörögd) megrendezett 25. Művészetek Völgye összművészeti fesztivál. A negyedszázados jubileumot méltón megünneplő fesztivál sok újdonságot tartogatott a látogatóknak, jelezve, hogy készen áll a hagyományait is megőrizve előre lépni. Nincsenek személyes tapasztalataim az első évekről, hiszen csak a megújulás után, most már harmadik éve vagyok részese a fesztiválnak, de azt kell, hogy mondjam, nem haladnak rossz irányba a dolgok. Nagy tömegeket képes megmozgatni, hiszen idén kétszázezer ember töltött el a Völgyben legalább egy napot. És itt a fizető vendégekről van szó, de a vásárban nézelődők száma még ennél is sokkal nagyobb.

Néhány évvel ezelőtt, amikor megindult a fesztivál átalakulása, létrejött az udvaros szisztéma, amelyben minden udvar megmutathatja a maga kis mikrovilágát és egymással versengve kínálnak jobb és jobb programokat a nézők odacsalogatására. A legnépszerűbb udvarok természetesen Kapolcson voltak. Gyakran volt telt ház a Kaláka Versudvarban, ahol a vers és a zene körül forgott minden, délelőttönként gyermekprogramokat tartottak. Hasonlóképpen gyermekbarát volt Harcsa Veronika udvara, ahol aztán az esti órákban a jazz világába merülhettünk el. A Blue sPot tavaly még a falu közepén volt, de akkora tömegeket volt képes megmozgatni, hogy idén új helyszínre kellett vinni, így került a faluszéli dombra és lett Blue sPot major, ahol a nagykoncerteket meg lehetett tartani. Ezeken a koncerteken a nézősereg elég jól megtöltötte a helyet, délután viszont bosszantóan sivár volt, a zenekarok maroknyi embernek játszottak. Reméljük jövőre ezt sikerül kiküszöbölni. Legnagyobb meglepetésemre és örömömre a Folk udvar volt a leglátogatottabb helyszín, ahonnan mindig vérpezsdítő népzene szólt, ahol lehetett közösen dalolni és táncolni a hajnalig tartó mulatságban. Az esti programok után többségében dj-k szórakoztatták az ottmaradt nagyérdeműt, ennek tükrében valóban nagyszerű és különleges, amit a Folk udvar létrehozott. 

Új udvarként mutatkozott be a Momentán Társulat udvara, akik különböző improvizációs színházi előadásokat hoztak, és úgy tűnt, van vevő rá. Hobo hozta a tőle megszokott színvonalat. Hajós Andrással közös udvarában, a Gástya-árokban helyett kapott a jazz és a blues, az esti koncerteken itt is tömegek voltak. A mellette található Gólya-udvar a fiatalok kedvenc helyévé nőtte ki magát, egyre szervezettebb és sokszínűbb ez az udvar, sokakat magával ragad a különleges hangulata.

Taliándörögdre is visszatért az élet. Az Elevenkertben kevéssé ismert, ám annál jobb zenéket játszó bandák léptek fel, de a Klastrom is visszatért, amely már különleges látványával is magával ragadja a látogatót. Itt is a koncerteké volt a főszerep, a világzenei együttesek kaptak itt helyet majd pedig az elektronikus zene képviselői. Számomra a színház színpad nyújtotta a legnagyobb élményt Dörögdön, ahová most már komoly produkciók is érkeznek, főleg az alternatív színházi világból, hiszen itt volt idén például Pintér Béla és társulata, akik a Parasztoperát hozták el. De itt volt a Mucsi-Scherer-Katona trió is.

Nem beszéltem még a Design Terminálról, amely leginkább prezentálja a megújulást. Fiatal művészek, start-up vállalkozók mutatkozhatnak meg itt, és bizonyítják, hogy a magyar kultúra és képzőművészet megújulásra és fejlődésre képes. Ide kötődik a legnagyobb koncertélményem is. A Biebers zenekar fenomenális koncertet tolt, közönség és a zenekar is teljes eksztázisba került a végére.

Reméljük, hogy a jó dolgokat megtartják jövőre is, ami pedig javításra szorul, azt kijavítják. Én mindenesetre türelmetlenül várom a 26. Művészetek Völgyét. 

http://hu.blastingnews.com/szorakozas/2015/08/ordogkatlan-2015-iden-sem-maradunk-kosarfonas-es-quimby-nelkul-00500459.html

http://hu.blastingnews.com/szorakozas/2015/06/fesztivalszuzeknek-egy-jo-tanacs-00433851.html