Félsz a repüléstől? Most megtudhatod, hogy van e rá okod.

Valószínűleg mindenki aki utazott már repülőgépen és átélte a turbulenciát mint jelenséget tudja, hogy nem egy kellemes élmény. Nagyjából arra hasonlít, mint amikor a vidámparkban a star wars 3D-s játék egyik űrhajó-szimulátorán próbálnánk meg lavírozni a galaxisok között, miközben az ellenség folyamatosan üldözne minket. A turbulenciát a levegőáramlatok nyomásának és sebességének túl gyors váltakozása okozza.

A jó hír az, hogy ez a félelmetesnek tűnő esemény egyáltalán nem veszélyes a repülőgépekre. A jelenlegi gépek úgy vannak megtervezve hogy teljesen ellenállóak a turbulenciára, ugyanúgy ahogy a villámcsapásra is. A legtöbb pilóta már átélt villámcsapást a fedélzeten, ilyenkor egy cikázó fényt lehet látni és egy erőteljes bumm hangot lehet hallani, de megijedni ettől a jelenségtől sem kell.

Azonban ha még mindig félsz a turbulenciától és a villámoktól repülés közben, akkor érdemes kora reggel repülni. A pilóták szerint a reggeli órákban ezeknek a jelenségeknek jóval kisebb a lehetősége. A turbulencia a földről feláramló meleg levegőnek is köszönhető, mely reggel kevésbé valószínű, a villámlások pedig a délutáni órákra jellemzőek. Nem lesz annyira rázós az utad, ha valahol a repülőgép közepén foglalsz helyet, hátul a gép végében sokkal döcögősebbnek ígérkezik a repülés.

Amitől viszont tartanak a pilóták azok a zivatarfelhők, ezek közül is elsősorban a multicellás zivatarok. A szupercellák lehetnek olyannyira erősek, hogy kettétörhetnek akár egy nagyobb Airbust is. A fel és leáramlásokban a gépek könnyen az időjárás játékszerévé válhatnak; áteshetnek ami nagyobb magasságvesztést is jelent. Eljegesedhetnek fontos műszerek, akár a hajtómű is. A szupercellákban együttesen van jelen a villámtevékenység, a jégeső és a szélnyírás.

Mielőtt azonban lemondanád a nyári vakációt és törölnéd a repülőjegyed, megnyugodhatsz mert ezeket az időjárási viszontagságokat a legújabb műszerek segítségével a pilóták már képesek elkerülni. Sőt kötelező előírás, hogy a felhőtető felett ezer méteres távolságot kell tartani, míg az oldaltávolságnak tíz némely esetben húsz kilométeresnek kell lennie.

De ha még biztosabbra akarsz menni, akkor a Time magazin kutatása szerint inkább a gép hátsó soraiban foglalj helyet, mert ott a halálozási arány egy esetleges katasztrófa során mindössze huszonnyolc százalék. Sajnos a gép közepén van a legrosszabb esélyed, a felmérés szerinti negyvennégy százalékkal.

Bizonyítottan több sanszod van megbetegedni a repülőn, mint lezuhanni. Ugyanis az ülésekhez tartozó kisasztalt, tévét, távirányítót nem takarítják le minden egyes alkalommal repülés előtt, tehát vigyázz hogy mikor mit fogsz meg. A másik egészségügyi probléma a hosszú repülőút alatt,- bár nagyon ritkán fordul elő-, a mélyvénás trombózis lehet. A megoldás: ne fogyassz sok kávét, alkoholt, mozgasd át magad óránként és ha van hajlamosító tényeződ, mint pl. -életkor, túlsúly, terhesség vagy Leiden-mutáció,-rásegíthetsz akár egy aszpirinnel is.

Remélem sikerült meggyőzni, hogy a repülés a legbiztonságosabb módja manapság az utazásnak, ha minden nap repülnénk a statisztika szerint akkor is tizenkilencezer évre lenne szükség ahhoz hogy halálos baleset érjen minket a levegőben. Nem vicc, tizenkilencezer.

Kalandra fel, mindenkinek jó utat, félelemmentes repülést és napsütésben gazdag nyaralást kívánok!