A kormányzati kommunikációban újabb sikertörténet van születőben. Ebben semmi újdonság nincs, kizárólag csak okosságokat művel ártunk és kormányunk. Ha igaz lenne mindaz a hurrá, amit olvani, látni, hallani a közpénzen eltartott szócsövekből, már erősen a Paradicsomban érezhetnénk magunkat. De így csak a lecsóban vagyunk. Igaz, ez már majdnem paradicsom. Kormányzatiul: több a lecsó, mint egyszerű paradicsom! Van benne paprika és hagyma is! Éljen!

Miközben állítólag gyártódnak a csodálatos idegenellenes plakátok, dübörög a Nagy Nemzeti Konzultáció. Levelezünk Viktorral arról, kit miért utálunk jobban még annál is, akit eddig utáltunk, népünk első és legszebb, valamint legokosabb amatőr focistája huzigálja az Unió bajuszát. Vagy farkát. Mit tudom én...

Most éppen Helmut Khol szülinapját köszöntötte elég sajátságos módon, beleszőve a köszöntésbe a bevándorlókat és az undorító multikultitól való frászt, valamint a keresztény gyökerek dicséretét. Talán a kivégzés témáját most nem feszegette, de nyilván megveregette a saját vállát, hogy milyen zseniális miniszterelnök is ő és mennyire hasítunk gazdaságilag. Is.

Miközben Orbán a Vigadóban szereti a németeket, a németek egyre kevésbé szeretnek minket. Valahogy nem megy le a torkukon a "beszéljünk a halálbüntetésről" projekt. Mondhatni: erősen kiverte a biztosítékot az Unióban ez a kicsit sem átgondolt ötlet. Már magyarázkodhat a kormány, hogy hát nem is úgy gondolta a főnök, hanem ő csak beszélni akar róla, de kivégezni még senkit sem szándékozik, szakadni látszik a cérna. A miniszterek elnöke beleállt, mint Józsi a trágyába. Már kiállna belőle, nyilatkozza itt is, ott is, hogy nálunk a halábüntetést aztán nem lehet bevezetni, meg ő nem azt mondta, hanem csak úgy hangzott. Amit a derék magyar kreténnel be lehet nyeletni, mert holnap úgyis elfelejti, mi volt tegnap, azt az Unióval nem lehet. Na, nem azért, mert ott csupa gáncsnélküli lovag és zseni tenyészne. Szó sincs erről. Azért nem lehet, mert mostanra pont megtelt a puttonyuk a szittya pávatáncos okoskodásaival.

Ahogy a netadó elleni tüntetés sem arról a párszáz forintról szólt, a nyugatról, elsősorban Németországból egyre keményebben megfogalmazott vélemények sem csak erről az ökörségről szólnak. Hanem az összesről. Ez lehet az a bizonyos utolsó csepp. Márpedig ártunk és kormányunk sok mindent akarhat, de az Unióból kilépni biztosan nem. Ugyanis onnan jön a pénz, nem a Nagy Nemzeti Mikulás rázza ki a szakállából. Akkor sem, ha sok országlakó így gondolja. 

Miközben Orbán igyekszik kimászni az aktuális és önmaga által megtöltött pöcegödörből, hogy mégse legyen "válóok" a halálbüntetésről traccsolni, Lázár János elérkezettnek látta a pillanatot a kibontakozásra.

A nol.hu információi szerint:

"A Miniszterelnökséget vezető miniszter állítása szerint egy, az Európai Bizottságtól kapott levélben Deffaa „beismerte, hogy nem jártak el kellő körültekintéssel, és elmulasztották elvégezni az Altus Zrt. háttérvizsgálatát”.

Ezzel szemben a Magyar Nemzet szerint a kérdéses válaszlevélben azt írta Walter Deffa, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának vezetője:

 „A főigazgató túl azon, hogy leszögezi, az Altus Zrt. kiválasztása szabályos volt, aggodalmát fejezte ki amiatt, ahogyan a szerződéssel kapcsolatos információkat eltorzították.”

Ezekből a hírekből természetesen semmi nem igaz és nem is úgy, ahogy. Az viszont tény, hogy Lázár János ma Brüsszelbe utazott az Altus Zrt.(Gyurcsány!) ügyében tárgyalni Walter Deffával, ahová nagy szeretettel várják, de nem igazán érdekel senkit sem Lázár János, sem a magyar kormány véleménye. Ezt speciel nem én mondom, hanem ők. 

Hajrá fiúk, innen lesz szép győzni!