Tudod, nem orbánozok. Tehát: azt mondta a Viktor, hogy ő bizony nem akar köztársasági elnök lenni, mert miniszterelnök akar lenni. Örökkön-örökké. Azt is mondta a Viktor, hogy most bele kell állni ebbe a bevándorló témába, meg a halálbüntetés ügybe is nagyon férfiasan. Mert amennyiben most nem leszünk (mostanában nála a többes szám első személy igazából egyes szám első személy) tehát amennyiben nem leszünk férfiasak, akkor tíz év múlva rá sem lehet majd ismerni az országra.

Aranydrága Viktor! Viktorunk! Hát ezen vagyunk rohadt sokan, rohadt sok ideje! Hogy végre változzon már valami és ne lehessen ráismerni arra a kifacsart, gerinctörött, nyomorult országra, amit voltál szives összeszkábálni nekük a haverjaiddal. Tudom én, hogy nektek ez piszkosul tetszik, de nekem például nagyon nem és még sok másik embernek sem. Mondjuk az ország még itt élő kétharmadának nem tetszik. Mert nem jó, ellenben rossz és egyre romlik. 

A férfiasság fitogtatása meg nem is tudom, hogy jön ide? Tudsz arról, hogy az ország lakosságának több, mint a fele nő? Csak úgy kérdem, hátha nem tűnt még fel. Mert nekem például feltűnt. Ahogy az is, hogy a kormányban, de a parlamentben is alig van női politikus. Aki van, azzal meg úgy viselkedtek, mint az évek óta permanensen részeg falu bikája, aki beszól mindenkinek, a nagymamától a terhes nőig és meg van róla győződve, hogy ő most aztán nagyon, de nagyon férfias jelenség.

Egy politikusnak, de még egy miniszterelnöknek sem az a dolga, hogy férfias legyen. Tőlem például nyugodtan lehetnél nő, vagy hermafrodita, transznemű, meleg, vagy bármi egyéb. Nem érdekel a nemi identitásod, sem a szexuális érdeklődésed. Semennyire sem. Nem azért vagy ott, hogy fickóskodj, hanem azért, hogy normálisan vezesd az országot. Már, ha képes lennél erre, de nem vagy rá képes. Te magad sem, a magad köré csődített haverjaid sem.

Nem férfiasak vagytok, hanem embertelenek. Érzéketlenek. Mohók, ostobák, pofátlanok.

Nem férfinak kellene lenned, hanem embernek. Az meg sehogy nem megy. Mert ha ember lennél, akkor tudnád, hogy nem a te hobbid körül forog az ország. Hiába erőlteted a focit, az nem megy. Baromi sok pénzért építgeted a kretén stadionjaidat, miközben szivattyúzod ki a pénzt az oktatásból, az egészségügyből, a szociális ellátásokból. Ha normálisan gondolkodnál, nyakon csapnád a fő-tanácsadódat (aki véletlenül nőnemű), Hegedűs Zsuzsát - aki hol egy csirkével, hol egy malaccal kampányol a nyomorgók között, miután zseniálisan kitalálta a közmunka intézményét - és felvennél valaki olyat, aki látott már éhezőt és azt is tudja, hogyan kell kihozni a nyomorból a családokat.

Ha elég bátor lennél, nem bujkálnál a sajtó elől, nem tolnád magad előtt a TEK-es fiúkat, hanem elmennél mondjuk egy olyan családhoz, amelyiket lassú éhhalálra itéltél, amikor a rokkantellátást elvetted, mert kellett a csúti arénára, meg kisvasútra és a Várban felállítandó trónusodra a pénz. Tudsz te arról, hogy olyan sérült embert minősítenek enyhén sérültnek a kedves mengelék, aki 45 évvel ezelőtt gyermekparalízis miatt bénult meg? Például Komolyan elhiszed, hogy az ilyen ember csaló és csak úgy tesz, mint aki rokkant, mert lusta dolgozni? Normális vagy te, kedves Viktor?

Ha mindenáron fickós akarsz lenni, zavarj le nyilvánosan két nagy pofont annak a véglénynek, aki péppé verte a feleségét. Tudod, a vak-komondoros kollégád. Ha férfias karsz lenni, menj el egy olyan faluba, ahol 92 százalékos a munkanélküliség és kérdezd meg az embereket: hogy vagytok? Vagy menj el azokhoz a családokhoz, akik nem kaptak legelőt az állataiknak, mert a műkörmösnek, fogorvosnak meg a franc se tudja kinek volt fideszes kapcsolata, az állattartónak meg nem volt. Esetleg férfiasan vonulj be egy kórházba. Tudod, olyanba, ahová az alattvalóid is járnak, már persze ha van betegbiztosításuk. Feküdj le a földre az édesanyák mellé, akik a retkes padlón alszanak, hogy a kicsi gyerekük mellett lehessenek. De ez nem csak az anyák döntése, hanem egy csomó kórház el is várja az anya jelenlétét, mégpedig napi 24 órában. Ugyanis nincs személyzet a kicsiket fürdetni, etetni, pelenkázni, azt az anyák és apák csinálják. Ahogy ők viszik be a gyógyszert, pelenkát, ágyneműt, pizsamát, szappant, lázmérőt és minden egyebet is. Mert a kórháznak nincs rá pénze.

Ha már úgyis ott vagy, nézz a nővérek szemébe. Tudod, akik fekete pólóban gyászolják az országot, akik semmi pénzért kidolgozzák a belüket és akik otthon bőgnek, amikor összeadják a rezsiszámlákat és kajára már nem marad pénzük. Állj oda férfiasan eléjük és magyarázd el nekik (meg nekünk, többieknek is) miért olyan fontos baromságokra szórni a pénzt, honnan és miből telik a közvetlen munkatársaidnak olyan ingatlanokra, amikre a fizetésük alapján száz év alatt sem telne.

Férfiasan kopogtass be találomra egy utca néhány házába. Garantálom, találsz olyan kisírt szemű anyát, akinek a gyereke külföldre kényszerült és nem úgy, mint a te Ráhel lányod. Kérdezd meg ezt az édesanyát, hogy telt a karácsony, hogy érezte magát a születése napján, vagy a gyereke szülinapját mivel ünnepelte? Aztán meséld el neki, hogy állatira jól teljesít az ország, alig van már munkanélküli, mindenki boldog, elégedett és fejlődik a gazdaság.

Viktor! Most nagyon szeretnék idézni egy József Attila verset, de szerencsédre nem tehetem, mert a publikációs felület tiltja, plágiumként kiszűri. De egy versszak azért belefér.  


"Tudod, hogy nincs bocsánat,
hiába hát a bánat.
Légy, ami lennél: férfi.

A fű kinő utánad."

További írások:

Márpedig lopni, hazudni bűn. Politikusoknak is 

Viktor! Az én nevemben ne hazudj

Nyílt levélke Csizmadia Lászlónak