Nem orbánozok.

Viktor eltrappolt az Európai Parlament ülésére és kikérte magának. Önálló döntési jogot, szuverenitást, szabadságot követelt az Uniótól. Azokat a dolgokat, amelyeket ő még véletlenül sem ad meg annak az országnak, ahol trónra és hatalomra vergődött. A miniszterelnöki bársonyszékbe felkúszva első dolga volt felszámolni a demokráciát, korlátozni a szólás és a sajtó szabadságát. Eltaposta az alkotmánybíróságot, megszüntette az ombudsman intézményét. A jogrendszert és az erőszakszervezeteket hatalma megtartása érdekében átprogramozta. A médiát kormányzati szócsővé, hazug propaganda-gépezetté silányította. Megvonta az önkormányzatok önállóságát. Egészen a legutolsó falusi kis iskoláig bezárólag pártkatonákat ültetett minden létező pozícióba. Az egyetemi autonómiát felszámolta. Kiszolgáltatott helyzetbe hozta és a szegénységben rögzítette a társadalom jókora részét, a közmunkának nevezett gigantikus hazugsággal. Eltorzította a piacot, a gazdaság fontos hajtóerejét - a versenyt - megszüntette. Átláthatatlan és ellenőrizhetetlen módon, célzottan létrehozott törvények és jogszabályok mögé bújva önös érdekei szerint használja fel a közpénzt, ahogyan az Uniós forrásokat is. A statisztikák tudatos manipulálásával várat épített hazugságokból, miközben tömegével menekülnek az országból a fiatalok, napról napra több ember kerül kilátástalan helyzetbe, soha nem látott méreteket ölt a szegénység. Stadionok épülnek abban az országban, ahol gyermekek éheznek. Erre nincs mentség. Semmi. Nem csupán Orbán számára nincs mentség, ez nem egyszemélyes buli. A körülötte sündörgő, a rombolásban részt vevő, abból hasznot húzó társai számára sincs mentség. Legyen az miniszter, államtitkár, fogorvos, volt barát, feleség.

Tehát Viktor becsörtetett az EP-be és igét hirdetett, szokása szerint minden magyar nevében:

„Az illiberális demokrácia magyarul teljesen jól cseng, angolul viszont úgy hangzik, mint egy vérvád."

Egy nagy büdös francot, drága (effektíve drága) Viktor!

Az illiberális magyarul is pocsékul cseng, csak Te már réges-régen nem hallod meg. Ezt sem, mást sem. Semmit, a saját hangodon és a saját érdekeiden kívül. Semmi sem érdekel, csak a hatalom és a pénz. A második is csupán azért kell, hogy az elsőt megtarthasd. 

Focistának gyenge voltál, közepesen tehetségtelen. Most meg akarod mutatni: a falusi srác csizmája alá hajtja az országot. Megtörtént. A kormánypárti és ellenzéki politikusok és a megvezetett választópolgárok jóvoltából megkaptad az országot. Az embereidnek, a hazugságoknak, a tehetetlen ellenzéki pártoknak, a mára kiépített félelemnek, ostobaságnak, gyávaságnak és lustaságnak, nemtörődömségnek köszönhetően meg is tartod a hatalmad. 

Mi kell még? Mi az, amit nem kaptál meg? 

Miért kell "a magyarokra", "az emberekre", "a népre" hivatkozni? Miért nem azt mondod, ami a valóság? Hogy rólad szól minden. A hatalmadról, az ehhez szükséges pénzről, a pénzért megvehető "politikusokról", a propagandagépezetről. Ha nem kellenének a szavazatok még a hozzád igazított választási rendszerben is, ha alanyi jogon és örök időkre megtarthatnád a hatalmat, már régen közmunkán lenne mindenki. A miniszterek, trafiktulajdonosok, filmcézárok és az ország maradék lakossága egyaránt. De a hatalom megtartásához kellenek ezek az emberek, kell a pénz, a népszerűség és az Uniós támogatás. Kész. Minden más csak ócska duma. 

Viktor! Egy dolgot kérek, amit persze pont úgy le sem tojsz, mint minden egyebet. De mégis kérem.

Az én nevemben ne hazudj!

Kösz.