Akkor lesz-e végre halálbüntetés Magyarországon vagy nem? Most bizony nagyon izgulhat egy pályakezdő tömeggyilkos. Egyértelmű a dolog. Ha nem lesz, akkor nekivág a szakmának. Ha azonban lesz, akkor kér Hegedűs Zsuzsától pár malacot és szépen felhizlalja őket. Ha elérik a vágósúlyt, lekéjgyilkolja őket, majd feltölti velük az éléskamráját. Valami ilyesmi elképzelés kavaroghat a miniszterelnök fejében, a hatalom megtartása céljából.


Érdekes módon a legtöbb tömeggyilkos az Egyesült Államokban és a volt Szovjetunióban szeretett és szeret tevékenykedni. A halálbüntetés nem nagyon izgatja őket. Ha ölni akarnak, akkor ölni is fognak. Halálmániások. A mások szenvedése okoz nekik örömet és nem nagyon félnek a tetteik következményektől. Andrej Chikatilo olyan vidáman mosolygott, mint akit éppen megválasztottak miniszterelnöknek, pedig kegyetlen dolgokat vitt véghez. Annyiból érdekelte a halálbüntetés, hogy ő is azt csinálta.


Egy bolti tolvaj esetében  kétségtelenül beszélhetnénk visszatartó erőről. Ha őket szépen, akkurátusan felakasztanák a bevásárlóközpontok parkolójában, aztán pár hónapig otthagynák őket a varjaknak, akkor a többiek biztosan meggondolnák a dolgot, hogy megér-e ennyit egy energiaital. Ott vannak a messziről is jól látható zászlórudak. Vasárnaponként istentisztelettel egybekötött nyilvános kivégzéseket lehetne tartani, fúvós zenekarral és csinos majorett-lánykákkal A lengedező hullák számából a NAV a forgalomra is következhetne. Kivethetné a multikra a hullaadót.


Az egész kivégezdősdi arról szól, hogy ezzel szépen ki lehet elégíteni az emberek bosszúszomját. Gondoljon csak mindenki arra, hogy milyen örömet érezett (én is) a “Drágán add az életedet” című kivégzőshow sorozat megtekintésekor, amikor Bruce Willis elkezdte az irtóhadjáratát. A film végére már csak az alvadt vér tartotta össze a ruháját. Valójában ezért szeretünk halálbüntetés pártiak lenni. A népmesékben is sokszor szerepel a sárkányok lefejezéssel történő móresre tanítása. Amit szegény farkasokkal művelnek, az meg egyenesen vérlázító.


Persze most nem a közvetlen hozzátartozók érzéseiről beszélek. Az őket ért traumára egyszerűen nincs megoldás és nem is lehet. Ők sajnos halálbüntetéssel, vagy anélkül, de az életük végéig bűnhődnek. Akkor a gyilkos is bűnhődjön. Egy akasztáson gyorsan túlesik, több évi várfogságon nem.


A miniszterelnök pénteki, szokásos figyelemelterelő szózata a gyűlöletről szólt. Másokat utálni nagyon sok ember szeret. Idegeneket, cigányokat, zsidókat, homoszexuálisokat, vörös hajúakat és a spanyol csupaszcsigákat (Arion lusitanicus). Megfigyeltem azt is, a különböző kommentek olvasása közben, hogy amikor elkezdődik egy kölcsönös adok-kapok, akkor nagyon nehezen tudja az egyik fél felemelni a fejét, feljönni a felszínre levegőt venni, aztán visszakérdezni, hogy: "Te, mi ennyire hülyék vagyunk?" Sokszor csak ennyi kéne. Ha a másik mást gondol, az az ő dolga, meg lehet győzni, ha hagyja magát, de megalázni és átkokat szórni rá nem érdemes.


George Orwell nagyon jól látta ezt, amikor az 1984 című könyvében leírta a naponta megtartott Két Perc Gyűlöletet. A miniszterelnök úr a közszolgálati rádión ezt a műsort szolgáltatja nekünk. Egy kis öntömjénezésre azért mindig marad ideje.


Még nincs is választás, de Orbán Viktor olyan mértékű gyűlöletkampányba kezdett, hogy azon sem lepődnék meg, hogy a 2018-as kampányrendezvényeken, a kikapós férjek nagy megelégedésére, bevezetnék a boszorkányégetéseket. Egy-két szavazatot az is hozna a konyhára. Most komolyan? Ez ma a legnagyobb problémánk?


Pár percet szánhatott volna az egészségügy és az oktatás rózsás helyzetére. A közmunkásoknak sminkelt munkanélküliekre, a kiváló minőségű utakra, a nagy elánnal elkezdett, többszörösen felavatott, majd abbahagyott látványberuházásokra. Szólhatott volna a felcsúti stadion gyepének tragikomikus sorsáról. Azt is megmagyarázhatta volna, hogy ilyen mértékű, a világban egyedülálló gazdasági csoda ellenére, miért élünk hónapról hónapra rosszabbul. Az nem válasz, hogy rossz újságot olvasunk és túl sokat bámuljuk a HírTV-t, ami most ellenzéki lett. Az tény, hogy keményen nekimennek a kormánynak azzal, hogy nem hazudnak folyamatosan.


Az ő általa megálmodott függetlenségi harcot valójában ellenünk és a valóság ellen folytatja. Ennek az elkeseredett hadakozásnak értelme nincs, az országot azonban szép lassan a romlásba dönti vele. Orbán Viktor teljes mértékben eltorgyánosodott.


1984 2015-ben: