Lesokkolt a hír, amikor több, komolyan vehető és veendő hírportál is megírta, hogy Kovács Ákosnak szegedi rajongói klubja szobrot kíván emelni. Tegnap még pontos időpont is volt, mára azonban a gyalázkodó kommentek hatására a facebook-eseményből kivették a dátumot, nehogy az ellenségeskedők megneszeljenek valamit, és a "magasztos" eseményt megzavarják. Az esemény meghívójában az állt továbbá, hogy megfelelő ruházat és viselkedés elvárt és az eseményt valóban magasztosnak és meghittnek állítja be a rendező szerv. Szerintük az avatáson ott lesznek a szeged környéki kulturális élet vezető személyiségei.

Még mindig nem tudom eldönteni, hogy ez egy valóban komolyan gondolt esemény, és ténylegesen létezik a szobor, ami nem mellékesen egy élő emberről készült, vagy pedig egy nagyon jól álcázott tréfa, aminek ezek szerint magam is bedőlök. Nagyon remélem, hogy tényleg csak egy rossz vicc az egész és hamarosan el is felejtjük.

Szobrot állítani élő embernek? Nem is tudom, de nekem ez nagyon gázul hangzik. Ráadásul Ákosnak, akinek a zenéjéért és dalaiért valóban sokan rajonganak, ám ugyancsak sokan vannak, akik nem kedvelik, ráadásul politikai irányultsága, a kormányhoz való dörgölődzése még inkább unszimpatikussá teszi. A közmédiában elhangzó szignálok elkészítésért jópár millió forintot kapott közpénzből, ami szintén sokaknak szúrja a szemét.

A rajongást így kifejezni kissé furcsa dolog, élő emberről szobrot elhelyezni egy város közterén véleményem szerint nagyon nem okés. De továbbmegyek. Ez már nem szimpla rajongás, hanem személyi kultusz. Egyébként is a rajongás személyes dolog, vagy ha egyszer másokkal is meg akarjuk osztani ezt az érzést, arra ott vannak a rajongói klubok, vagy pont a koncertek, ahol részvételünkkel tudjuk kifejezni rajongásunkat. Így mégis egy adott közösség sajátja lesz a rajongás, nem erőltetik rá másokra, mint ahogyan azt egy közterületen lévő szobor kifejezné.

 Mielőtt még valaki félreértené, nem Ákos személyével van elsősorban problémám. Élő embernek szobrot állítani felháborító. Pláne egy olyan embernél, aki különösen megosztja az adott közösséget. Egyetlen esetben tudnék kivételt tenni, amikor az adott embert mindenki, kivétel nélkül elfogadja és elismeri tevékenységét. Ilyen embert azonban nem ismerek sem Magyarországon, sem a világban.