Megtébolyult a világ, feleim. A sci-fi-be illő hír: „A multikulturalizmusnak nincs alternatívája. A multikulturalizmus alternatívája az elidegenedés, a megkülönböztetés, az idegengyűlölet, az iszlamofóbia, az antiszemitizmus.” – ezt Ilham Aliyev írta a Twitteren, aki nem más, mint Azerbajdzsán elnöke. A kettőnek biztosan nincs semmi köze egymáshoz, pedig de: ez nem sokkal azután történt, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök szájba vágta Strasbourgban a multikulturalizmust, és hitet tett a homogén társadalom mellett.

Ránézésre az jut eszébe az embernek, hogy már egy sötét diktátor is felvilágosultabb, mint a felcsúti szabadságharcos paraszt. Második olvasatra aztán persze rájön az ember, hogy ez egyáltalán nem így van. Aliyev ugyanolyan sötét maradt tegnapról mára: középkori módszerekkel vezet egy posztszovjet diktatúrát, a megörökölt hatalom birtokában áll egy olyan ország élén, ahol még soha nem tartottak tisztességes választásokat, ahol megfélemlítik a sajtót és az ellenzéket, ahol alkotmányba fércelték az életfogytig tartó államelnökséget. Ezt az államot nevezte Orbán tavaly novemberben mintaállamnak: kábé fényesre csókolta a példakép hátsóját, és irigykedve szerencsésnek nevezte az olyan Azerbajdzsánhoz hasonló országokat, ahol tényleg jól működik a diktatúra.

Nade. Már önmagában az is a groteszk kategóriáját súrolja, hogy miközben Aliyev tolja a Twittert, Orbán még egy elektronikus levelet sem tud elküldeni, de egye fene, bárcsak ez lenne a legnagyobb bajunk. A korrektség jegyében azért tegyük, hozzá, hogy Aliyev megfogalmazása a beszólás nyilvánvaló szándéka ellenére is kicsit sutára sikerült, miszerint a multikultinak nincs alternatívája, de itt van rögtön öt: elidegenedés, megkülönböztetés, idegengyűlölet, iszlamofóbia, antiszemitizmus.

Ettől függetlenül az üzenet egyértelmű, és nem nekünk, magyaroknak, hanem a véleményünket kisajátító nagybeteg embernek szól. Aki nem először kap pofont ettől a félázsiai diktátortól, de a másodikat sem hagyta volna ki semmi pénzért. Miután egy, a magyar igazságszolgáltatás által elítélt gyilkost kiadott Aliyevnek, most a multikulti-sallert teszteli. Azon túl, hogy milyen rossz ízű üzenete van a homogén nemzetállamnak (honosított romániai, szlovákiai magyarok felül lehet vizsgálni az Orbán-imádat alappilléreit) nyilván nem az örmény-gyilkos, egyben a világ legkorruptabb embere a megmondhatója annak, miről szól egy sokszínű társadalom, mennyire van neki alternatívája, és mennyire nincs.

De azért lássuk be, van az a szint, ami alá egy diktátor sem megy le. Főleg akkor nem, ha az Európai Unió felé kacsintgat. Márpedig Aliyev erőteljesen afelé kacsintgat. Ezért még ő is tudja, hogy az illiberalizmus nem jelenti szükségszerűen azt, hogy az embernek kötelezően le kell járatnia magát mindenhol. Bármennyire is fényesre nyalásra ingerlő lehet egy diktatórikus azeri fenék, azért érdemes számolni azzal, hogy a feltétlennek hitt, egyébként vállalhatatlan barátság sem elégséges alap ahhoz, hogy egy diktátor ne határolódjon el a diktátori címre törő havertól.

Ezt is megéltük. Pedig egyáltalán nem hízelgő, és a legkevésbé sem derűlátásra okot adó az, hogy már Azerbajdzsán fura ura is lélektanilag elérkezettnek látta az időt, hogy demokráciából oktasson ki. Nem minket, hanem ezt a tudathasadásos, őrjöngő zsenit. Ha így folytatódik, lassan a Kim Jong-un is  fintorogva határolódik el a magyar politikától, és a  szalonképtelen Orbán Viktort. Mivel kizártnak tartom, hogy Ali Twitter-fiókját hekkelte meg valaki, ha létezik tanulsága ennek az üzenetnek, az csak egy lehet. Mióta egy illiberális szabadságharcos vívja mindennapi harcainkat a nagyvilágban, valahogy mindig kiderül: nem elég, hogy rossz segget nyalunk, de utána ürüléktől csillogó nyelvünket is totálisan rossz irányba nyújtogatjuk. Aliyev barátsága volt az egyik legnagyobb nemzeti siker, az általa vezetett ország pedig a mintaállam, most meg ez a hála és a köszönet.

Hát nem tudom, az örmények mit szólnak az azeri multikultihoz, amelynek nincsen alternatívája, persze egy olyan ország, ahonnan mindenki elmegy, nem pedig dolgozni igyekszik, attól nem feltétlenül kell azt várni, hogy kinyilatkoztatások szintjén multikulti-ellenes legyen. De. Amellett, hogy ez az egész egy tudományos-fantasztikus színjáték, abszurd dráma, és így tovább, a fentiek fényében a következő forgatókönyvekre számítok:

1. A CÖF levelet ír, és nyomást gyakorol Azerbajdzsánra.

2. Orbán visszaköveteli magunknak a baltás gyilkost.

3. Mivel kiderült, hogy nem csak a nyugat hanyatlik, hanem a kelet is, jön a déli nyitás.

4. Kérek egy kávét, mert ennél nincs lejjebb. 

5. Persze van lejjebb, úgyhogy kérek egy viszkit.

Következtetés:  Orbán Viktor nem érti a multikulturális szó jelentését. Ha mégis, akkor annál is rosszabb a helyzet. Úgyhogy nem maradt más hátra, mint előre: éljen a magyar baltával szájon törölt (azeri) multikulturalizmus!  Amelynek nincs alternatívája. És Orbán Viktornak?

U.I. Egyébként pontosan tudom, hogy mit mondott Angela Merkel 5 éve a multikulturalizmusról. De sajnos a lényegen nem változtat. Ugyanis Orbán Viktor is azt mondta 6 évvel ezelőtt:"Olyan Európára van szükségünk, amelyik képes megvédeni polgárainak szabadságjogait, akár saját kormányukkal szemben is. (...) Európa a sokszínűség közössége, a közösségek közössége." Ma pedig itt tartunk, ahol. Akkor meg?

További eszmefuttatások:

Szalonnába öntött nemzeti tragédiánk

Ungár Klára tahósága

Politikai prostitúció, Fidesz a neved!