Kedden ismét demonstrálnak a fekete ruhás egészségügyi dolgozók. Évtizedek óta a szakmában dolgozó szakápolók különféle pótlékokkal nettó 110 ezer forint körül visznek haza. Botrány. Tényleg az. De mennyit visz haza egy kétműszakos gyári munkás? Egy bolti pénztáros? Egy postás? Kéményseprő? Rendőr? Mentősofőr? Egy közmunkás? Vasutas? Egy óvodai dadus? Egy közhivatalnok?

Ha demonstrál valamelyik csoport, mi történik? Nagyjából semmi. Esetleg néhány százalék bérfejlesztést kapnak. Ha a 110 helyett 123 ezer forintot visz haza valaki, azzal kint van a vízből? Mert szerintem nincs. Ha belegondolunk, látni fogjuk: külön-külön és együtt is bajban van minden ágazat, minden község, minden város, minden család és minden ember. Nincs az a kormány, amely varázsütésre meg tudná háromszorozni a béreket. Pedig a megoldás ez lenne, nagyjából ennyi fizetés biztosítana normális megélhetést. De ennek nulla a realitása, mert maga az ország, az ország gazdasága nem működik hatékonyan. Mégpedig nem azért, mert a magyar ember lusta lenne. Ez ostobaság. Dolgozik itt mindenki (már akinek egyáltalán van munkája) annyit, mint egy rossz ló. Minimális fizetésért a lelkét kidolgozza, de ez önmagában nem sokat jelent.

Egyszer már felhoztam ezt példának, most újra megteszem: ha egy osztrák (német, angol, dán, francia) munkás kivág egy fát 10 perc alatt láncfűrésszel, a cseh munkás egy óra alatt kézi fűrésszel, egy román négy óra alatt baltával, a magyar munkás pedig kivág egy ugyanakkora fát körömreszelővel egy hét alatt, akkor a magyar munka nem hatékony. A piac nem fog a magyar fáért hússzoros árat fizetni, hiába dolgozott vele sokkal többet a munkás. 

Valahogy így működik (pontosabban így működik rosszul) a magyar gazdaság. A mindenkori kormány feladata lenne az, hogy láncfűrészt biztosítson a fakitermeléshez, de inkább ellopják még a körömreszelőt is. A semmiből nem lehet béreket emelni. Azt ki kell előbb termelni. Hogy ki lehessen termelni, meg kell teremteni a gazdasági, jogi, infrastrukturális és egyéb feltételeket. Ezt csak és kizárólag az aktuális kormány, a szaktárcák képesek megtenni. Már ahol.

Azt kellene megérteni, hogy lemaradtunk a velünk együtt induló országok mögött. Szlovákiától Romániáig mindenki elhúzott mellettünk. Mi nem csak, hogy nem haladtunk velük, hanem megfordultunk és elindultunk visszafelé a feudalizmusba. Mindezt azért, mert az egymást követő többé-kevésbé korrupt pártokból/kormányokból elege lett a társadalomnak és hatalomba segítette azt a kormányt, amelyik szépet hazudott. Az egyébként is nehéz helyzetben lévő ország olyan korrupciós hálóba keveredett, ami Európában példa nélküli. Nincs még egy olyan demokrácia, ahol ilyen gátlástalanul lophat a hatalmon lévő, ahol harmincéves nyikhaj, pofátlan kis miniszter vigyoroghat a kamerába és küldhet el mindenkit a fenébe, aki érdeklődni mer a harmadik, 160 millióért vásárolt kastély vételárának eredetéről.

Nincs még egy olyan jogállam, ahol a Legfőbb Ügyésztől a Köztársasági Elnökig, az Alkotmánybíróság tagjaitól a Jegybank elnökéig mindenki a miniszterelnök személyes cimborája, elkötelezett híve és szófogadó alattvalója lenne. Még az is csak egy dolog, hogy szétlopják az országot, mégpedig tényszerűen, jól láthatóan és ehhez ők maguk írták át a jogszabályokat, hogy törvényesnek tűnjön. A lopás az lopás. Ennél is sokkal nagyobb baj az, hogy az ország, a gazdaság fejlődése teljesen leállt. Hozzá nem értő, végtelenül ambíciózus és hataloméhes senkik irányítanak becsületes szakemberek helyett. Egy tudás-alapú világban fel akarják építeni a közmunka-alapú társadalmat. Igyekeznek elzárni a tanulás, fejlődés útját, kiszolgáltatott helyzetbe hozni és ott tartani a lakosság döntő részét. Az ő hatalmuk záloga ez, de egyúttal az ország végét is ez jelenti.

A politikai elitnek nem célja az ország gazdaságának felzárkóztatása, az oktatás fejlesztése, a hatékonyság növelése, az európai bérek elérése. Ugyanis a tanult, anyagilag független emberekből álló társadalom egyúttal öntudatos is. Az ilyen társadalom bizony számonkéri a politikusait. Elszámoltatja őket a rá bízott feladattal, a pénzzel és a becsületes és hozzáértő politizálással. Hogy az egyes polgár politikai nézetei milyenek, az már csak részletkérdés. Az elsődleges: működjön jól az ország, a politika szolgálja mindenki érdekeit.

Nálunk pedig az a cél, hogy szolgálja mindenki a politikusok érdekeit. Szerintem nem több körömreszelőt kell kérni a favágáshoz, hanem nyakon vágni a tolvajokat, akik ellopták és eladták a láncfűrészt. 

További cikkek:

Lázár János kitüremkedik a szőnyeg alól

Közben lassan kiürült az ország

Deutsch Tamás nagyon aggódik. Én is