Parlamenti, európai parlamenti, önkormányzati választások, a kormány aláírásgyűjtése a rezsicsökkentés mellett, ezekhez gyakran vetett be a Fidesz gimnazistákat, akik órabérben, titoktartási nyilatkozat aláírása mellett járták a körzeteket az aláíró ívekkel. Ezeken az íveken a név mellett e-mail, lakcím és telefonszám is szerepelt, így építették ki azt az adatbázist, amit Kubatov-listaként szoktak emlegetni.

Az adatvédelmi törvény szerint, akik nem akarták aláírni az ívet és ezzel nem támogatták a pártot, azokról semmilyen információt nem lehetett volna gyűjteni. A Szabad Európa Csapat azonban mégis ezt tette. A megfigyeléseiket, miszerint valaki inkább csak bizonytalan vagy netán teljesen elutasító, minden esetben feljegyezték, de azt is rögzítették, ha valaki elhunyt vagy elköltözött. Jutalmat kaphatott az, aki a Fideszt nem támogatókról szerzett meg adatokat, hiszen az lényegesen nehezebb volt. Az, aki nem értett egyet a kormánypárttal, nyilván sem nem írta alá önként az íveket, sem nem adott meg magáról adatokat.

A 2014-es választásokkor az aktivisták ajtóról ajtóra jártak, hogy még pontosabban felmérjék az erőviszonyokat és emlékeztessék a párt szavazóit, hogy mindenképpen menjenek el voksolni. Gyakran adták ki magukat más párt aktivistájának, vagy olyan szórólapokat gyártottak, amelyek rossz színben tüntették fel az ellenzéket. A választás napján pedig ellenőrizték, hogy az illető elment-e már szavazni.

A Nemzeti Adatvédelmi Hatóságnál feljelentették Kubatov Gábort illegális adatgyűjtés miatt, ám a hatóság csupán egy megkeresést intézett felé, vizsgálat helyett. A hatóság kérdésére az Index szerint azt a választ adta, hogy “nincs tudomása úgynevezett SZECS létezéséről, és mivel szerinte ilyen nevű egység nincs a Fideszen belül, így annak működésével kapcsolatban sem tud információt adni.

Bár Kubatov letagadta, hogy létezne a SZECS, az interneten több képet lehet találni közösségi oldalakon, valamint a saját Youtube csatornájára feltöltött videó is ennek az ellenkezőjét bizonyítja.