Mindenki a saját életéért felelős, minden joga megvan ahhoz, hogy eldöntse: ennyi elég volt, köszönöm szépen.  A miértje viszont nagyon nem mindegy…

Gárer János polgárőr. Élt 35 évet. Öngyilkos lett - mint hír, önmagában sajnos már az emberek ingerküszöbét sem éri el, ám ez most más…ez valami sokkal mélyebb jelentéssel bíró halál.
János készített egy videót, hogy „elbúcsúzzon”. Szerintem csak tudatni akarta az országgal, veled, velem, velünk: legyetek nagyon óvatosak, mert sajnos könnyen kerülhettek olyan helyzetbe, mint én.

A búcsúzó férfi videója tegnap bejárta a sajtó minden szegletét. Megrendítő és elgondolkodtató, ahogyan látni a fiatal polgárőr szemében az őszinte érzelmeket. Az érzelmeket, melyeket akarata ellenére a nézőre zúdít. A videó utáni öt perces döbbenet garantált…

János, kiszolgáltatott helyzetben lévő barátján – akit egy uzsorás zsarolt és tartott rettegésben - szeretett volna segíteni. Felhívta a zsarolót és megfenyegette azzal, hogy feljelenti. Természetesen nem udvariasan és virágnyelven tette mindezt… Elragadták az érzelmei. Fenyegetőzött.

Szerencsétlenségére a telefont lehallgatták, így fordult a kocka és a segítő szándékból 3 év letöltendő börtönbüntetés lett. Ártalmatlanságát viszont nem tudta bizonyítani. Besokallt. Az, az életerős 35 éves ozorai férfi, aki mindeddig példás életet élt. Tavaly az év polgárőrének is választották, de a bíróságnak ez sem volt elég ahhoz, hogy úgy ítéljék meg, a mintapolgár nem veszélyes a társadalomra.

Tényleg ennyire élhetetlen lenne kis országunk, hogy egy telefonhívást három évvel „jutalmaz az igazság”…? Hányan gondoltunk vagy mondtuk is már hasonló dolgokat? Hányan vonulhatnánk börtönbe holnap azért, mert harcoltunk a saját igazunkért, vagy épp segíteni próbáltunk egy családtagnak, ismerősnek és közben olyan dolgokat mondtunk, amit magunk sem gondoltunk komolyan…?!

Itt válik teljesen abszurddá a dolog. Amíg vér nem folyik, addig a családon belüli erőszakba a tisztelt hatóság nem avatkozik bele. Ezek szerint, ha hallanák a viták közben elhangzott kedvesnek kicsit sem mondható mondatokat, bilincsben vinnék el az egyik, vagy mindkét felet.

Elkeserítő, hogy ilyen országban élünk, ahol értékes, a társadalom számára hasznos embereket hagyunk elveszni. Biztos vagyok benne, hogy sokan értjük meg Jánost. Valljuk be, éreztük már annyira kilátástalannak a holnapot, hogy nem akartunk felébredni. Ő nem fog. Már nem. Nem bírta a rendszert, az igazságtalanságot. Döntött: vége. 

Csak remélni tudom, hogy van más megoldás és kevesen jutunk idáig… Ébresztő!

J.K.

forrás: youtube 

További cikkeimet ITT találod.

Piros szalaggal az állatkínzás ellen - Gyopár kutya története

Amikor nem csak papíron lopják szét az országot...

Apróra váltja bölcsességeit a hajléktalan

Hová rohansz ember?! Lassíts és látni fogsz!

Elmosogat, lehajtja a WC tetőt...Ilyen az ideális társ?!

Unod a vasárnapi zárva tartást? Itt a megoldás!