Nem hiszem hogy akadna olyan ember Magyarországon aki ne halott volna Jókai 1860-ban megjelent könyvéről. A „Szegény Gazdagok”talán a legolvasottabb Jókai regények egyike. Többszöri és gyakori kiadásoknak köszönhetően nem csak a magyar olvasók köreiben terjedt
rohamosan,de a több nyelvre való fordítások következtében világviszonylatban is olvasottá vált.


1959-ben elsőrangú szereposztással színes-szélesvásznú film is készült belőle.Jókai 1853.május 5.-június 2.-ig járt Erdélyben és ekkor hallott először az egykori Hunyad megyei főispán viselt dolgairól.1958.októberében utazott Móc vidékre. Utazása során Kőrösbánya, Dézna,Brád, Abrudbánya,Verespatak,stb. a Fehér-Körös völgyébe érkezve alkalma adódott személyesen hallani az akkor még élő Fatia Negra történetét. A suttogó megjegyzésekből lehetett sejteni, hogy a fekete álarcos nem más,mint báró Nopcsa László. Jókai nem bűnügyi nyomozást folytatott csak információkat akart szerezni a báró viselt dolgairól. Állítólag azért is zárta le kurtán a regényt mert Nopcsa megfenyegette. Nopcsa egész családja féktelen,hatalomvágyó,erőszakos ember volt és valóságos kényúrkén uralkodott a vidéken.

 A család oláh származású volt,de magyar nemesnek vallották magukat. Aki útját keresztezte nem ijedt meg a megfélemlítés legkegyetlenebb eszközeitől sem. Nopcsa László üldözte
azokat akik a regényt olvasták ha a tudomása jutott.(15 éven keresztül Hunyad  megye mindenható főispánja volt) Ebből is sejthető,hogy róla mintázták a regényt. Mondák, legendák és titokzatosság vette körül a Nopcsa kastélyt. Még 1970-ben is amikor Kisegítő iskolaként működött terjedtek olyan szóbeszédek hogy a vár pincéjében tömött aranyzsákok vannak amit annak idején a földesúr halmozott fel.Ma a kastély a Román Tudományos Akadémia birtokában van. Alsófarkadin azt beszélték hogy titkos alagút vezet a kastélyból Dévára és Zámra. Hátszeg vidékén a Strigy és Maros mentén állt Magyarbrettyeés Hátszeg között áll a betyár hírhedt mulatótanyája. Erdő alján húzódva,elhagyott,félig roskadozó épület már napjainkban. Az ottaniak azt mesélik,hogy a pince mélyen üreges és beletorkollik a hegybe.

 A titokzatos rablóvezér 1850-es évek elején eltűnt,visszavonult.
Nopcsa László 1794.Július 6.-án született a Hátszeg-vidéki Alsófarkadinban.1814-ben 20 évesen nősült. Feleségül vette az akkor 19 éves kézdiszentléleki Kozma Ágnest aki 1847.február.17.-én Kolozsváron meghalt,így Nopcsa 53 évesen újra nősült. A fiatal ara a 26 éves Bája Mária             (1821-1882) lett.Mindkét feleségét túlélte és mindegyiktől egy-egy fiúgyermeke lett,Ferenc és Elek.
Nopcsa László 1884.január.12.-én hunyt el 90 éves korában és a Nopcsa kriptába temették első felesége mellé.