Talán valahogy így:

– Köszönöm szépen Virág elvtárs, hogy ki tetszettek hozni a börtönből.

– Spongyát rá Pelikán, a lónak is vannak foltjai…

– De Virág elvtárs! Mit keresek én ennek a nemzeti hír-micsodának az élén?

– Nemzeti Média- és Hírszolgálati Hivatal. Megtanulhatná már.

– Arra a kis időre? Minek?

– Miért? A nyugdíjintézet élén is heteket töltött el.

– Az igaz. Aztán jött a börtön… De nem mehetnék inkább vissza a gátra? Az ország fele víz alatt áll.

– Elférünk a másik felén Pelikán! Most is a gáton áll, csak ez egy másik gát. Magára fontos feladatok várnak.

– Ettől féltem! Az ilyennek mindig börtön a vége! Virág elvtárs, nem értek én az ilyesmikhez. Én ideológiailag teljesen hatökör vagyok! Azt sem tudom, mit kell majd csinálnom.

– Meg kell fékeznie a burzsoá-liberális újságírókat, Pelikán! Ezek a firkászok képesek aláásni a mi Nemzeti Egységünk kormányzását.

– De mi az értelme ennek, Virág elvtárs? Hiszen ezek eddig is irkáltak mindenfélét össze-vissza, mégse tudtak minket megállítani…

– Látja, most torkán ragadta meg a kérdést, Pelikán! Mindig mondtam, hogy a nép egyszerű gyermekeire kell számítanunk! Igaza van! Visszamenőleges lesz a törvény.

– Ez is öt évre visszamenőleges lesz?

– Tizennégyre Pelikán, tizennégyre! Aki a mi Nemzeti Egységünkre kezet emel, annak letörjük a szarvát!

– A szarvát?

– Vagy a kezét, vagy a tollát. Erről nem nyitok vitát elvtársam! A lényeg az, hogy érezzék a mi kormányunk súlyát a tollukon!

– De Virág elvtárs, a nyugdíjpénztár-tagok még mindig elégedetlenek.

– Elégedetlenek, elégedetlenek! Már megint össze-vissza beszél Pelikán! Tudja, hogy kik sírnak a mi Nemzeti Egységben meghozott nyugdíj-törvényünk miatt? A nyugdíj-kulákok! Azok. De majd mi ellátjuk a bajukat!

– De hát a forint is zuhan, Virág elvtárs!

– Mi van Pelikán, maga tőzsdézik?!

– Jaj, dehogy tőzsdézek, Virág elvtárs, azt sem tudom, hogy mi az! Csak úgy mondom, mert hallani ilyesmit…

– Minek üti bele az orrát olyasmibe, amihez nem ért, Pelikán?! Tudja kik sírnak a forint miatt? A burzsujok! A milliárdosok. Azok. Hát nekik bizony most fáj! Látja, most nem lennék az ő helyükben!

– Én azért megpróbálnám…

– Mióta érdekli magát a pénz, Pelikán?

– Engem?! Isten ments! Csak arra gondoltam, egyszer megnézném már közelebbről is…

– Hagyja csak Pelikán. Magára most fontosabb dolgok várnak.

– Ne tessék engem ijesztgetni, Virág elvtárs! Mi vár rám?

– Egyszer majd kérünk magától valamit…