Nem tudom nem szó nélkül hagyni az Akácfa utcában meggyilkolt „Adriana Vorobcsenko” és „Nancy Davis” ál-vagy „művész”néven közismertté vált 19 éves lány halálát.

Itt az egyik cikkírót meglepte, hogy mennyien gyalázzák az elhunytat életvitele, foglalkozása miatt. Engem ez kevésbé lepett meg, de nem értem, hogy a cikkíró miért gondolja, hogy az eset kapcsán fel kellene tennünk azt a kérdést, hogy miért és hogyan történhetett meg ez a sajnálatos és tragikus eset.

Nehogy már másokat, a rendszert stb. tegyünk felelőssé egy olyan halálért, amely a hölgy „munkaköréből” adódott.

Nem gyermek volt, hanem felnőtt, döntés és cselekvőképes ember, aki a szakmával járó veszélyek tudatában választotta a csak „ősinek” nevezett mesterséget. Nem lehetett előtte ismeretlen a számtalan meggyilkolt honi vagy külföldi meggyilkolt prostituált esete. 19 évesen mégsem a takarítást, a bébiszitterkedést, az eladóskodást vagy uram bocsá’ a közmunkát választotta, mert azokból nem, vagy sokkal kevésbé lehet megélni.

Sőt, nem futja belőle plasztikai sebészre, szépészeti műtétekre, italozásra, márkás cuccokra, éjszakai szórakozóhelyekre, az éjszakai pillangónak kijáró „luxus” életmódra sem. Az ismerősei „szétcsúszottként” jellemezték ezt a lányt, aki korából és eddigi tevékenységéből ítélve egy napot nem töltött a társadalalom által tisztességesnek tartott és nevezett munkával.

Pontosan ez az, ami a halála kapcsán csak kevesekből váltott ki szimpátiát, és sokakból ellenérzést. Amikor mélyszegénység van, sok embernek sem munka, sem segély sem jut és az éhező gyerekeknek is csak cukros víz étel gyanánt, akkor nincs mit csodálkozni azon, hogy az emberek zömének a haragja még halálában is az ellen fordul, aki saját bevallása szerint óránkénti 150 Eurós tarifáért árulta a testét és olyan életmódot folytatott amilyet. Nem állhat,és nem is áll minden mutatós fiatal nő és férfi prostituáltnak azért, mert pénzre és gyors meggazdagodásra vágyik. Azért nem, mert van önbecsülése, intelligenciája, és nem akarja magát ilen kiszolgáltatott, megalázó, és veszélyes helyzetben találni.

Kíváncsi vagyok, hogy a lány családja tudott-e a foglakozásáról, vagy csak a gyilkosság kapcsán tárult-e fel előttük a lány valódi élete? Hol volt a családja egyébként? Nem hiszem, hogy a szociális média kellős közepén lehet ezt a tevékenységet a család tudta nélkül folytatni, a barátai és a kuncsaftjai is bármikor lebuktathatták, információkat adhattak róla a családja felé, hiába működött álnéven.

Pár hete ugyanígy késeléssel öltek meg egy hasonlóan fiatal lányt egy trafikban. Itt kérek elnézést, hogy egy lapon említem egy prostituálttal,a párhuzam csak annyi, hogy mindketten fiatalok voltak és késelés áldozatai lettek. A trafikban dolgozó lány főiskola mellett dolgozott, eladóként. Nem önmagát áruló valaki volt.

Részvétem a halálesetek miatt, igen. De a két áldozat között az volt az órási különbség, hogy míg az egyik megbecsült, elfogadott tagja volt a társadalomnak, addig a másikat legfeljebb csak a vendégköre tartotta megbecsülendőnek, vagy még annak sem, kuncsaftjai sokkal inkább használati tárgyként nézhettek rá. Aki meggyilkolta, még a használati tárgynál is kevesebbre tartotta.

A trafikban meggyilkolt Fruzsina esetében egyöntetű volt a társadalom részvéte és felháborodása. Tudjuk, hogy a hír szent, a vélemény szabad. A prostituált lányt halálában is elítélőknek is joguk van a véleménynyilvánításhoz.

A Vorobcsenko/Davis néven, arcát, testét igen, de valódi nevét nem vállaló konzumlány esetében a kommentek zöme azt mutatja, hogy a szexmunkásnak a mai magyar társadalom zömének részéről sem a részvét, sem a szimpátia nem jár, még akkor sem, ha brutális halált hal. Nem idézem a jól ismert közmondást, megtették ezt már az áldozattal cseppet sem szimpatizáló kommentelők.

Hogy jogosan-e vagy sem, azt mindenki döntse el saját értékítélete szerint.