Costa Ricában a Diquis folyó deltájában szép számmal hevernek jókora kőgolyók. Számuk jócskán meghaladja az ezret, és általában a Kolumbusz előtti Amerikából származó maradványok közelében találhatók. Vannak köztük alig néhány centiméter átmérőjűek, de vannak igazán kolosszálisak is-két és fél méteres, több mint tizenhat tonnás óriások. A külvilág 1930-ig még a létezésükről se tudott, csak amikor a sűrű aljnövényzetet kezdték irtani a banánültetvényeknek, így kerültek napvilágra az óriási golyóbisok. Azóta hat évtized telt el, de a tudomány máig sem tud választ adni arra, hogyan keletkeztek ezek a gömbök. Ember alkotta vagy a természet?Számos régész tanulmányozta őket alaposan, elsősorban dr.Samuel Lothrop, a Harvard Egyetem Peabody Múzeumának munkatársa, és mindegyikük elismeréssel adózott a ténynek, hogy minden kőtömb, a méretétől függetlenül, csaknem tökéletes gömb alakú. Az egyik legnagyobb, két méter átmérőjű golyó kerülete mindössze 1,27 centiméternyi ingadozást mutat, az eltérés tehát az 1%-ot se éri el.
Rejtély azonban hogy kik lehettek a szobrászok, aki ilyen bámulatos pontossággal tudták megfaragni a követ. A Costa Ricai golyók alapanyagául szolgáló gránit nem található meg a Diquis-deltában. Nyilvánvaló, hogy a nyersanyag máshonnan származik, viszont a legközelebbi lelőhelyen(ami jó néhány kilométer távolságban található), semmiféle jel nem utal arra, hogy ott valaha is bányászati tevékenység folyt volna. Az is rejtély, hogy egyáltalán honnan származik a nyersanyaguk. Mindezeket számításba véve a kutatók azt feltételezik, hogy az ilyen kőgömböket távoli vidékről szállították a Diquis deltájába. Hogy hogyan?Találgatni lehet. Mexikóban találtak hasonló természetes kőgömböket, így aztán közvetlenül talán ezeket használták fel a mesteremberek matematikailag pontos, tökéletes felületű késztermékeik kialakításához, amelyeket Bolas Grandes néven ismer a világ. Ha esetleg mindez igaz, akkor is magyarázatra szorul, hogy miért faragták ki ezeket a golyókat. Mi volt a rendeltetésük: jeleztek vagy jelképeztek valamit?Lehet, hogy túlságosan mélyen keressük a választ. Vajon eretnekség, tudománytalanság volna azt feltételezni, hogy egyszerűen csak dísznek szánták őket?Talán soha nem is tudjuk meg, és örök talány marad a tudomány és régészet számára.