A klímaváltozás létezéséről az elmúlt időszakban egyre több kritikus hangnem ütötte fel a fejét. Megszaporodtak azok a nézetek, miszerint a klímaváltozás nem több puszta kitalációnál. Floridában egyenesen betiltották a klímaváltozásról szóló diskurzust.

Míg egyesek teljesen figyelmen kívül hagyják a klímaváltozást, egyes nagyobb csoportok tagjai között azon folyik a vita, hogy mennyire okolható az ember az elmúlt évtizedekben erőteljesen érzékelhető felmelegedésért, vagy éppenséggel mennyire beszélhetünk természetes folyamatról. A legújabb vihart azok a hírmorzsák kavarták, melyek szerint Ferenc pápa az év során fel fogja szólítani a katolikus híveket a klímaváltozás tényére, és harcot hirdet a környezet megőrzéséért, ami sok szkeptikus hívő és ateista szemében lenne ellenszegülés az egyházzal.

Akár természetes folyamat, akár ember okozta, a széndioxid mennyiség fokozatosan nő a levegőben, ami a Föld felmelegedését eredményezi. Bár már rengeteg tanulmány készült a klímaváltozás hatásairól, egy legújabb szerint még a legideálisabb körülmények mellett is – értsd, máról holnapra abbahagyunk mindenféle ipari termelést, ami széndioxidot bocsát ki a légkörbe – a földi élővilág hatoda eltűnik a bolygóról a következő századfordulóra.

Egy korábbi, a Nature című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az utóbbi 500 évben az emberek beavatkozásából kifolyólag a földi fajok 13%-a pusztult ki. A mostani, Mark Urban által végzett kutatás szerint a következő 85 évben pedig további 16%-ra várhat ugyanez a sors a jelenlegi széndioxid kibocsátás mellett, ami nagyjából 4 Celsius fokos átlaghőmérséklet-emelkedést idézhet elő a 2100-as évekre.

A fajpusztulás elsőszámú oka lehet az élőhelyek területének fokozatos csökkenése, illetve azok teljes eltűnése. Itt szoros összefüggésekre kell gondolni. Urban példának hozta azokat a békákat, melyek kifejezetten csak egy bizonyos típusú fán tudnak szaporodni. Ha azokat a fákat teljes mértékben kipusztítják, azzal együtt a békákat is kihalásra ítéljük. Ha pedig van egy olyan faj, mely kifejezetten csak ezzel a békával táplálkozik, annak túlélési esélyei sem nőnek elsőszámú eledele hiányában.

Urban azonban a klímaváltozás folyamatának gyorsasága alapján vizsgálódott leginkább, és háromféle forgatókönyvet vázolt fel tanulmányában. Először is, ha a környezetváltozás lassan folyik le, az lehetővé teszi a jól alkalmazkodó egyedeknek a túlélést, azaz egyfajta természetes evolúciós fejlődés következne be.

Ha a klímaváltozás gyorsabban következik be, mint a természetes evolúciós fejlődési folyamat, akkor egyes statikus fajok génmódosulással lennének képesek a változó környezethez alkalmazkodni. Több növénynél is megfigyelték már, hogy melegebb vagy szárazabb körülmények között megváltozik a külsejük és a viselkedésük, ami a gének megváltozásával magyarázható. Azonban nemcsak növények, hanem bizonyos halak vagy kétéltűek is képesek lehetnek az ilyesfajta alkalmazkodásra.

A harmadik forgatókönyv a mobilis élőlényeket veszi figyelembe, melyeknél a túlélési esély nagyban összefügg, hogy a lakhatatlanná váló élőhelyüket elhagyva képesek-e egy olyan új otthont találni, ahol nemcsak ők, hanem az utódaik is képesek fennmaradni. Tekintve, hogy már nemcsak természetes, hanem mesterséges akadályok is nehezítik az új otthon keresését, a mobilis fajok túlélési esélyével kapcsolatban jelentősen komorabb képet kapunk, mint az előző két kategóriánál.

A tanulmány szerint a legveszélyeztetettebb területeknek Dél-Amerika, Ausztrália és Új-Zéland számítanak. A folyamatos erdőirtás, az ember egyre nagyobb arányú terjeszkedése kiszorítja ugyanis a fajokat az eredeti otthonukból, és élhető alternatívát eközben nem biztosítunk számukra – vagy éppenséggel ami élhető lenne, azt a klímaváltozás szintén átalakítja, negatív irányban.

Hatékony megoldás nincs, hiszen a Föld változása szüntelen és folyamatos, csak ezt a folyamatot mi emberek az utóbbi évszázadokban jelentősen felgyorsítottuk. A fosszilis üzemanyagok használatának felszámolása, a zöldenergiára való áttérés, környezetünk megóvása, a hulladékok újrahasznosítása mind egy apró lépés lenne a jó cél érdekében, de ez is csak tompítaná a károkat.

Forrás: Science, Nature, IFLScience, LiveScience, Yahoo

Azért vannak ígéretes próbálkozások, mint a környezetkímélő üzemanyag az Audi gyárából.

Vagy éppenséggel a kutyaürüléket is energiává átalakító otthoni készülék.

Vagy a Szaharát meghódítható toronyvárosok terve!