Nézzük, hogyan épül fel egy XXI-ik századi autokrácia hazánkban.

Mikor annak idején Adolf Hitler a náci párt szervezeti struktúrájáról értekezett a Mein Kampfban, elvileg tiszta hatalmi struktúrát vázolt fel, hiszen ő egy percig sem csinált titkot abból, hogy szervezete nyíltan antidemokratikus, autokrata szervezet, mely EGY VEZÉR alá szerveződik.

Ám mit tegyen egy olyan vezető, akinek hasonlóak a céljai, de ezt nem lehet nyíltan felvállalni, mivel eredetileg demokratikus törekvések vezetőjeként jutott fel a csúcsra, és verbálisan a mai napig a demokrácia köpenyével takargatja diktatórikus hajlamait?

Hogyan alakuljon ki az a modern hatalmi struktúra, mely szintén antidemokratikus, melyet szintén a „vezér-elv” alapján építenek fel, de ez csak burkolt formában oldható meg, mivel látszólag demokratikus szervezetként kell megjelennie?

A kérdés a szervezet alapszabályának három területén érhető tetten:

A tagfelvételi és funkcionáriusi szelekcióban, a szervezeti egységek hatáskörének elemzésében és a párt gazdaságát meghatározó jogkörök vizsgálatában.

A tagfelvétel kritériuma önmagában meglehetősen érdektelen, általában mindenütt azonos; tag lehet, aki jogilag „cselekvőképes”, nem ül(t) börtönben, elért egy minimális korhatárt – általában minimum 16 év –, elfogadja a párt célkitűzéseit, alapszabályát, és tagságát kéri. Sokkal izgalmasabb, hogy a szervezet mely grémiuma szelektálhat a tagságot illetően, azaz hol születik meg egy kizárás végső döntése, és az a döntést hozó szervezeti egység hogyan épül fel. (Ez a kérdés természetesen nem a „mezei tagság” szempontjából fontos, hanem a hataloméból: aki(k) dönt a tagságról, azé a szervezet, legalábbis ebben a kérdésben.)

Hogy a szervezeti egységek hatásköre miért fontos, az talán nem is kell külön bizonygatni: ez annak a kérdése, hogy van-e a szervezet vezetője fölé rendelt választott ellenőrzés, van-e joga egy tőle független testületnek ellenőrizni a vezetőt, illetve az egész működését, és – feltéve, hogy van ilyen szervezet – hogyan jön létre, tagságát hogyan választják, illetve jelölik?

Ugyanez vonatkozik a szervezet gazdasági működésére is: mint minden a világon egy párt is „pénzből él”, és egyáltalán nem mindegy, hogy a pénzmozgásokról ki dönt, és ki ellenőrzi azokat.

Nézzük meg, hogyan alakult át a pártstruktúra a Fidesznél, mely az elmúlt 12 évben éppen háromszor változtatta meg alapszabályát. Érdemes nyomon követni e változásokat a fentiek tükrében!