Vitéz Bencsik András nemzetes uram meglátogatta Szingapúrt. Élményeit, és életviteli tanácsait a saját szerkesztésű Vidám Magyar Demokrata magazinjában meg is osztotta velünk. Tettét az okításunk, a jóság és a nevelési célzat vezette.


Kissé érdekes, hogy egy diktatúrát dicsőít egy Magyar Demokratára keresztelt lapban, de gondolom, majd szépen átnevezi Magyar Diktatúrára. Véghez vitt ő már ennél nagyobb ideológia csillagugrásokat is. Spongyát rá. Most az autokrácia diszkrét bájába habarodott bele, pont úgy, mint a Orbán Viktor miniszterelnök úr az Ezeregyéjszaka misztikus világába.


Vendégeskedni egy diktatúrában nem olyan rossz dolog. Ott éldegélni már felvet bizonyos egészségügyi kockázatokat. Mellékhatások tekintetében tanulmányozzuk át az ottani jogszabályokat, vagy kérdezzük meg valamelyik ottani erőszakszervezetet.


Bencsik uramnak azzal lopta be magát a szívébe az ott működtetett Oroszlánváros, hogy a rendszer ellen tüntetőket jól megbotozzák, és ha ezek után még életjeleket mutatnak, akkor kiebrudalják őket az országból. Valamiféle varázsgömböt is vihetett magával a jámbor zsurnaliszta, mert jó váteszként elárulta nekünk azt, hogy mi lesz nálunk a jövőben. Olyan botkormányzás-féle.


Részleteket is elárult el. Hagyományaink tisztelete miatt, én azonban célszerűnek tartanám a Soros György által támogatott, sötét lelkű Ludas Matyikat deresre húzatni.


Szelfizés közben azt is észrevette, hogy a Szingapúriak nagyon boldogok és mosolygósak. Mindez tényleg szép és jó. A gazdaság dinamikus fejlődéséhez és az örömködéshez azonban önmagában nem elég a drákói szigor. Szingapúrnak meglehetősen hatalmas, és forgalmas tengeri kikötője van.


Szárazföldön ilyesmit működtetni kissé nehézkesnek tűnik. A felcsúti csónakázótó ehhez bizony kevés lesz. Az egész Kárpát medencét el kéne árasztanunk, és valamiféle tengeri kijáratot is kéne szereznünk. Háborúskodással természetesen simán megoldható a dolog. Hende miniszter úr majd szépen levezényli a Balkán megszállását. Békés népek laknak arrafelé, úgy gondolom nem nagyon fognak tiltakozni.


A kormányoldal valami miatt eszeveszetten elkezdett prüszkölni az euro-atlanti orientáció ellen. Valami ismeretlen eredetű autokrácia-rajongás nyavalya támadta meg őket. Bencsik vitézt is elragadta a kórság.


Nálunk azonban csak a modell kissé módosított változatát tudnánk legyártani. A média nagy része már a kormány kezébe került. Sokat mondjuk nem nagyon mit tud kezdeni vele. Burleszk jelenetekkel kissé furcsa kormány propagandát terjeszteni. De lehet, hogy ez is a szép új jövőhöz tartozik.

Ott van azonban az a szemtelenül pimasz internet. Patch Kábel Tamást már ráállították az ügyre. Sejtésem szerint azonban nem nagyon fogja ezt a problémát orvosolni. A Tocsik ügy volt az utolsó, amiben valamennyire sikeres főszereplőt alakított. Azóta inkább az Édes Anyanyelvünk megőrzésében szerzett ordenáré érdemeket.

A Bach huszárok is teszik a dolgukat, ott vannak már minden kilométerkőnél. Az új uralkodó osztály is szépen fejlődésnek indult. Vannak már magyar nábobjaink is. A gazdaság egyre jobban teljesít.


Az a gond, hogy ennek az az ára, hogy fejlődésünk robbanás szerű hatására az egészségügyi és szociális ellátó rendszerünk lassú haldoklásba kezdett. Az oktatásügy is meglehetősen döcög, sőt visszafelé gurul. Magyarországon igazi fejlődést, sajnos csak az úgynevezett kiművelt emberfők számának növelésével lehetne elérni, de ezek a megátalkodottak gondolkozni is szoktak. Ez tevékenység sajnos rákényszerít Döbrögi uramékat a deres használatára. Ráadásul, ha elég okosak, simán itt is hagyják virágzó hazánkat. Ez bizony egy ördögi kör.


A szegények sem nagyon akarják jobban érezni magukat, pedig nincsenek is. Átnevezték őket, mint a munkanélkülieket munkakeresőké, meg közmunkásokká.


Az a sejtésem, hogy nem fog menni nekünk ez a diktátorság. Ha sikerülne is valamilyen módon rendesen összebarkácsolni, abba bizony szépen, lassan beledöglenénk. Lenne egy pár víg Döbrögi uraságunk és egy csomó halott Ludas Matyink.