Mi a közös egy háborús üzeneteket dekódoló gépben és s Közép- Ázsiában honos rhesus majom agyában? Több, mint gondolnánk. A Columbia egyetem Mind Brain Behavior intézetének egy kutató csoportja nemrégiben fedezte fel, hogy a majmok neuronjai, egyszerű döntéseknél olyan mechanizmusokat használnak, mint Alan Turing brit tudós, akinek sikerült megfejtenie az Enigma kódját, amelyet a németek használtak a második világháborúban. A felfedezést a Neuron szaklap publikálta.

Mint ahogy a The Imitatiom Game-ben elmondták, 1938-ban, kevéssel a világkonfliktus kirobbanása előtt Turingot megkereste az angol titkos szolgálat. A tudóstól, aki már híres volt logikai és matematikai munkáiért, azt kérték, hogy csatlakozzon egy fizikusokból, mérnökökből és kódfejtőkből álló csapathoz, az Enigma titkos kódjának megfejtése céljából.

A gép, amely előállította a kódot, lényegében elektromos áramköröket használt a betűhelyettesítés automatikus létrehozásához. Volt egy sor rotorja, amelyeket kezdő pozícióba helyeztek és ezek alakították át a továbbítandó üzenetek betűit.

A rendszernek azonban volt két gyengéje: az egyik, hogy a kezdő pozíciót napjában csak egyszer változtatták meg, az üzeneteket egész nap azonos módon kódolták. A másik, ami még nagyobb hiba volt, hogy a kódolási rendszerben az egyes betűket soha nem kódolták önmagukkal. Például, a “k”-t soha nem kódolták “k”-nak.Turing és csapata éppen ezeket a gyengéket használta ki. Az angolok minden reggel megpróbálták elkapni a németek első üzenetét, amely általában egy meteorológiai előrejelzés volt. Ha ez megvolt, az angolok egy, állandó dübörgése miatt Bombának nevezett gép segítségével összehasonlították a kódolt üzenetet egy olyan szövegrésszel, amelyet valószínűleg tartalmazhatott, például az “időjárás előrejelzés” kifejezés. A két szöveget egymásra helyezve összevetették a bennük lévő betűket. Tudva, hogy egyetlen betűt sem kodifikáltak önmagával, a Bomba értékelte a betűk összekapcsolódását és megjelenésük és átfedésük gyakorisága alapján pozitív vagy negatív pontozást adtak nekik. Ez lényegileg egy algoritmikus statisztika volt, összegezte a pontokat, amelyek meghaladva egy értékküszöböt, kizártak vagy elfogadtak egy “ találatot.”

A gép ezzel a módszerrel 1942-ben havonta több, mint 80 ezer üzenetet fejtett meg. felbecsülhetetlen háborús értékű intellektuális siker volt.

„Az általunk tanulmányozott majmok agyának neuronjai, amikor valamilyen döntést kell hozniuk, Ugyanezt a Turing-trükköt használják” - nyilatkozta Michael Shadlen, a Columbia egyetem professzora.

A kutatók úgy érték el ezt az eredményt, hogy regisztrálták két rhesus majom agyi neuronjainak aktivitását, miközben az állatoknak a következő fejtörőt kellett megoldaniuk: a komputer képernyőjén megjelenő szimbólumokat figyelve, ki kellett választaniuk két hely közül, melyikbe rejtették számukra a jutalmat. Mindenegyes szimbólum vagy az egyik vagy a másik rejtekhelyet ábrázolta. Ahhoz, hogy jó döntést hozhassanak, a majmoknak értékelni kellett egy ezzel a céllal történt kiképzésük alapján, mennyire hitelesek a mutatók. És gyorsan kellett dönteniük, mivel a szimbólumok csak 250 ezredmásodpercig voltak láthatók.

A neurális aktivitás regisztrálása megmutatta, hogy milyen agyi mechanizmusok döntöttek náluk. Hasonlóan Turing algoritmusához, a majmok minden szimbólumnak pozitív vagy negatív értéket adtak. Azok a szimbólumok, amelyeket hitelesebbeknek tartottak, nagyobb hatással voltak a neuronális aktivitásukra és az állatok végül csak akkor döntöttek, amikor a pozitív értékek meghaladtak egy bizonyos küszöböt az úgynevezett akkumulációs folyamatban. A kutatók szerint az emberi agy hasonló módon funkcionál, Vagyis képesek vagyunk értékelni a valószínűséget és racionális döntéseket hozni végtelenül rövid idő alatt.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy az ilyen mechanizmusok mindig vagy csaknem mindig nem tudatos típusúak. „A nap folyamán olyan egyszerű döntéseket is kell hoznunk, mint például, hogy az asztal melyik oldalára menjünk át. Ezt a valószínűség törvényeit használva tesszük, az optimális statisztikai mechanizmusokat követve.”

http://hu.blastingnews.com/hir/2015/04/az-almok-orultsegunk-vagy-kreativitasunk-kifejezoi-00358373.html