Az emberi természet szélsőséges viselkedésre ösztökél olykor. A történelem folyamán számos nép esetében bizonyosodott be, hogy képes szeretni és gyűlölni egyszerre. A folytonosság elvét követve megállapítható, hogy a korok egymást váltva fedezik az ember kitörési kísérleteit a megtűrésből a középpontba helyezkedésig. Több nép egymás mellett élve sokkal mélyebben át tudja élni ennek a tézisnek a valószerűségét, mivel bőrén tapasztalja. Mi kárpátaljai magyarok különösen szerencsések vagyunk, hisz a határokon túl élve naponta szembesülhetünk, mit jelentenek a tolerancia-intolerancia, önrendelkezés-nacionalizmus, békesség-uszítás.

A szópárok közül Kárpátalján újabban a „nacionalizmus” szó népszerű. A szélsőséges érzelmű ukrán körében gyakran használatos fogalom, utalva Ukrajna csiszolt jogi homogenitására, melyet ki akarnak terjeszteni minden itt élő nemzetiségre. Az érdekérvényesítésnek minden formáját alkalmazva Kárpátalján radikális cselekedeteket szült a napokban a „hazahűség”, melyről úgy látszik nem mindenkinek ugyanaz a véleménye. Indokolatlanul inzultálták a napokban egyes kárpátaljai települések lakóit, akik helységnévtáblájukat látták megbecstelenítve ismeretlen elkövetők által. Ung-vidéken nyelvháborút indítottak egyesek, akik sérelmezik, hogy Kárpátalján a magyarok őshonos nemzetnek számítanak. Az aljasság veszélyezteti a magyar-ukrán együttélést, mivel egy olyan helyzetben sérti meg méltóságukban a kisebbségi sorsra ítélt kárpátaljai magyarságot, amikor a kelet-ukrajnai háborús krízis mellett gazdasági válság is sújtja a megélhetési gondokkal küzdő lakosságot.

Hogy kinek állt érdekében Eszeny, Kisdobrony, Nagydobrony, Tiszaágtelek, Ketergény, és Kincseshomok magyar feliratú falu- és névtábláinak elcsúfítása, a rendőrségi jelentések szerint, egyelőre nem tudni. A magyar zászló eltörése egyértelmű provokáció, kesztyűdobás nemzetünk felé, okairól egyelőre nem áll elegendő információ sértett felek rendelkezésére. Következtetések vonhatók le azonban az összehangolt akcióról, mely kimondottan az Ungvár-Munkács-Csap útvonalat érintette.

A magyar érdekvédelmi szervezetek sorozatosan fejtik ki álláspontjukat, egyöntetűen elítéli a nacionalista megnyilvánulást és kérik az illetékes szerveket, vizsgálják ki, mi történt. Zubánics László, az UMDSZ (Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség) elnöke bátorítja a települések polgármestereit, tegyenek feljelentést a károkozók ellen, akik valószínűleg nem huligánok voltak. Kérdés, ki áll a felháborító, vandál tett mögött és milyen céllal igyekszik tönkretenni az ukrán-magyar barátságot. Az eddig békés egymás mellett élést veszélybe sodorják az ilyen s ehhez hasonló bűncselekmények, melyek kiderítéséhez minden józan gondolkodású polgárra szükség van.

A kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek kérik, hogy minden lehetséges fórumon szólaljanak fel az érintett települések lakosai, szervezzenek polgárőrségeket ott, ahol eddig nem volt, és lépjenek fel az európai eszmeiséghez nem méltó nacionalista megnyilvánulásokkal szemben.

Az események remélhetőleg nem indítanak el egy lavinát és nem egy erőszakhullám első állomásai. Tenni ellene csak együtt, közösen lehet, és jelen pillanatban szükséges is az összefogás, nem tudni ugyanis, kik és mit akarnak elérni a rongálásokkal. A tönkretett névtáblák és faragott oszlopok helyrehozhatók, de a lelki törés, amit a vandál cselekedet okozott, sokkal nehezebben gyógyítható. A legjobb módszer, ha nem fogadjuk el a megtűrt státuszt, amit láthatólag ránk akarnak kényszeríteni, hanem követeljük az egyenlő bánásmódot. A humánumot nem lehet felosztani alá-fölérendelt viszonyra, hanem egyformán érvényesíteni kell mindenki esetében. A szélsőséges viselkedésnek egy demokratikus társadalomban abszolút nincs helye. Ennek tükrében szeretné a kárpátaljai magyarság elérni, hogy otthon lehessen ott, ahová Teremtője helyezte. A nemzetiségek közti békesség megőrzése létkérdés Ukrajna jövője szempontjából, tekintve, hogy egy békétlenség – a kelet-ukrajnai háború – már eddig is mekkora kárt okozott!