Az elhízás egyre több országban üti fel a fejét, mint népbetegség. Sokáig csak legyinthettünk mi magyarok, és kigúnyolhattuk a gyorséttermen élő amerikaiakat és briteket, akik már évek óta küzdenek ezzel a problémával, de mostanra már itthon is odáig fajult a helyzet, hogy a legújabb Európai Uniós kimutatás szerint átlagban minden negyedik felnőtt az elhízott egészségügyi kategóriába tartozik.

Amikor ilyenekről olvas az ember, különböző kérdések fogalmazódhatnak meg benne: én vajon ebbe a kategóriába tartozom? Ha nem, hogy kerülhetem el ezt, hogy őrizhetem meg az alakomat? Vagy ha igen, akkor hogy adhatok le néhány kilót, hogy nemcsak egészségügyileg, de esztétikai szempontból is jobban érezzem magam a bőrömben.

Ha elkezdünk keresgélni, valószínűleg az első kapott találat majd azt mutatja, hogy mozogjunk többet. Három amerikai kutató szerint azonban ez az üzenet leginkább az élelmiszeripar ármánykodása, és valójában a mozgáshiány ideális állapotok mellett nem vezetne mindig elhízáshoz.

A kutatást végző csapat vezető tudósa, Dr. Aseem Malhotra a dohányipar egykori marketing taktikájához hasonlítja az elhízásra megoldást kínáló reklámokat, amelyek régebben elmosták a cigaretta és a tüdőrák közötti kapcsolatot a termékük sikerének érdekében. Dr. Malhotra és csapata azonban még ezen is túlment, amikor azt nyilatkozták, hogy a fizikai aktivitás nem segíti elő a súlyfelesleg leadását.

Erre már a szakma többi szakértője is felkapta a fejét, és hevesen vitatták ezt a merész kijelentést, mely szerintük figyelmen kívül hagyja azt a több tízezer eddig megjelent tanulmányt, mely kimutatta a fizikai aktivitás jótékony hatását.

A vita alapvető megértéséhez szükséges két fogalmat megkülönböztetni. Ha azt a tanácsot kapjuk, hogy mozogjunk sokat, akkor ez alatt két dolgot érthetünk: a fizikai aktivitást, valamint a testedzés valamilyen formáját. Mindkét cselekvés kalóriát éget, de előbbi mindennapi, nem tervezett aktivitásra utal: például a kertészkedésre, kutyasétáltatásra, kirándulásra. Ezzel szemben az edzés egy tervezett és ismétlődő cselekvési folyamatra utal, mint például a súlyemelésre vagy futásra.

Gordon Fisher, az Alabama Egyetem táplálkozástudományi adjunktusa abban egyetért Dr. Malhotra és társai kijelentésével, hogy a testmozgásra túlságosan is nagy hangsúlyt fektettek az utóbbi időkben, azonban kiemelte, hogy több tanulmány is kimutatta, hogy a mozgás elősegíti a helyes energiaegyensúlyt, és megakadályozza az elhízást is.

Összességében azonban az érintett tudósok mindegyike egyetért abban, hogy a helytelen táplálkozás áll első helyen az elhízás hátterében húzódó okoknak – Dr. Malhotráék csupán annyiban különböznek, hogy nem hisznek a mozgásban, mint csodafegyverben.

James Hill, a Colorado Egyetem egyik igazgatója viszont az inaktív ipart is előkelő helyre rangsorolja, azaz az olyan cégek elterjedését, melyek az alkalmazottaikra ráerőltetik azt, hogy egész nap a gép előtt üljenek, azaz minimalizálják az emberek fizikai aktivitását. Mint mondja:

„Bill Gates valószínűleg ugyanannyira felelős az elhízásért, mint az egészségtelen ételek. Be kell végre fejezni a vitát arról, hogy diétáznunk kellene vagy mozognunk, mivel mindkettőre szükségünk van.”

Ha mi is irodában találjuk magunkat, akkor kezdhetjük azzal, hogy óránként 10 perc szünetet és sétát beiktatunk a napi munkaidőbe. Ez egyébként előírás is, amiről viszont a legtöbb főnök hajlandó elfeledkezni, úgyhogy mi ne legyünk restek felhívni erre a figyelmüket a saját és munkatársaink egészsége érdekében. Mindezt pedig folytathatjuk azzal, hogy nem spóroljuk meg azt az 1-2 buszmegállót, amit gyalog is megtehetnénk.

Forrás: LiveScience & MUL

Itt olvashatod a leggyakoribb hibákat, ami a hasi gyarapodáshoz vezethet!

Ha pedig diétára adod a fejed, ezeket az ételeket célozd meg!

Itt pedig azokról az élelmiszerekről olvashatsz, amiket végképp kerülj el!