Budapest,Budapest te csodás...



Budapest. Igen hazánk fővárosa.Itt születtem,itt jártam óvodába,iskolába,itt volt az első szerelmem is,itt ebben az üveg,acél és betondzsungelben. Sokan a fények és remények városának tartják főleg akik vidéken laknak és nincsenek munkalehetőségek vagy ha vannak is akkor igen alacsony munkabérekért dolgoznak . Mást se hallok a tv-ben,rádióban ha riportot készítenek egy külföldivel hogy ilyen meg olyan szép város kedves emberekkel. Igen szép város ha a Citadellából vagy a Halászbástyából esetleg a Mátyás pincéből nézem és teli erszénnyel még mosolyognak is rám. Én most elvinném egy őket egy napra egy igazi városnézésre  be a város szívébe...

Reggel 10 óra Margit híd budai láncfő.
Nem korán indulok hogy kikerüljem a reggeli csúcsforgalmat. Felszállok a 4-6-os villamosra. Pár megállót megyek mikor közlik hogy útfelbontás miatt pótlóbuszok közlekednek. Na nesze nekem csúcsforgalom nem kerültem ki. Várakozom egy kisebb tömeggel, mire megjelenik a pótló de nem ám csuklós busz. Sima. Kár hogy nem mikrobuszt küldenek ilyenkor.
Felszállnék ám kiszúrom a 4-6-os villamos hírhedt zsebtolvajait mivel felszolgáló időszakomban törzsvendégek voltak ott ahol dolgoztam. Maradok és megvárom a következőt. Még jó hogy nem kell  ma sietnem sehová. Nyugati pályaudvaron szállok le a pótlóbuszról ahol úgy voltunk összezárva a többi utassal mint a heringek. Aluljáró. Egy igazi élmény. Már ahogy leérek egy kisebbségi asszonyság megszólít két pár zoknival a kezében: - Fiatalúr érdekli a zokni?Ingyen van!... Miiii van?Ingyeen?Ez meg miféle marketingfogás gondolom és egy gyors Nem köszönöm!-válasszal odébb is mennék csak, hogy majdnem átesek egy hajléktalanon aki a földön ül kartonpapírral a nyakában és kéreget egy kis pénzt. Ekkor szemben vele egy szintén hajléktalan (nőnemű lénynek nézem) üvölt artikulátlanul szinte nem is emberi nyelven ahogy a kartonpapírjáról próbál feltápászkodni alkoholos mámorában kissé oda is vizelve. Arcvonásai teljesen eltorzulnak közben. Ilyet még nem láttam. Gyorsan be a metrószerelvénybe. Hát ott se jobb a helyzet. Egy fiatal kisfiú járkál kocsiról-kocsira rezzenéstelen arccal,nyakában táblával hogy éhezik és minden ülő és álló utasnál megáll egy picit. Totál kellemetlen szituáció.
Kiszállok a Keleti pályaudvaron ahol ahol egy arab kapásból megszólít: -Change money ?Nem!-integetek a fejemmel és közben látom hogy egy másik arab jellegzetes mozdulattal orra elé tartva a kézfejét szippantást imitálva kérdezi tört magyarsággal kérek- e "valamit" esetleg. Semmit!Már is menekülök le az aluljáróba irány a következő megálló az Örs vezér tere. Megéheztem. Az egyik büfébe veszek hamburgert,sült krumplit egy sört hogy leöblítsem. Leülök,fogyasztok. A szabad ülőhelyek hamar beteltek így két hölgyemény leszólít hogy szabad e a két hely mellettem. Persze-felelem hisz úgy is akkor váltam el nem rég, így hát nem ártana ismerkednem. Beszélgetek velük,egy idő után az egyik hölgy az ölemben köt ki és a fülembe súgja hogy mit szólnék ha hármasban csinálnánk?Nézek..Nem most már kettesben sem-felelem mivel én ezt két ember belsőséges szerelmi viszonyának tartom ahol semmi keresnivalója egy harmadik félnek. Otthagyom Őket. Irány a jó öreg aluljáró és a következő úti cél.Corvin negyed. Mennék kifelé ám egy 18-20 év körüli fiatal srác ereje teljében hajléktalan kétoldalas újsággal a kezében elállja az utamat. Gyorsan adok neki 50 forintot ám néz rám értetlenül és közli hogy 200 forintot szoktak adni. Hogyan??Jó nem kell az újságod- felelem otthagyva a pénzemet és az újságját is. Közben elgondolkodom ha csak minden második embert szólít le a nap folyamán 200 forintért.... háát holnap otthagyom a munkahelyemet esküszöm. Kint a szabadban a téren élből vagy tíz hontalan két méterenként cigarettát kér. Magyarázgatások közepette jutok el egyik végcélomig.
Újabb célállomás a Határ út. Kőbánya-Kispest a csavargók és szélhámosok köztudott fellegvára. Mivel már a nap a vége felé tart nem számítok emberhullámra. Nincs is...csak a papírhulladékok,sörös dobozok, neylon  zacskók áradata árulkodik jelenlétükről.Besötétedett.Egy bódé mellett haladok el ami később kiderült egy illegális kocsma.Vagy 20 börtöntetkós nem valami bizalomgerjesztő alak áll a félhomályban.Egyikük a "kis"zsebkését feni egy villanyoszlop beton alapzatán.Gyorsan átsuhanok köztük mire az egyik beszól kő keményen mivel "alig" vannak egy páran: - Te nem félsz a cigányoktúl he?Nem testvérem én csak a dolgomra megyek - próbálok válaszolni neki szintén kő keményen.Békén hagynak hála isten.Veszek a téren az egyik büfébe cigarettát és kávét hogy levezessem a mai napot.Leülök egy padkára.Alig járnak már arra.Egyszer csak feltűnik egy köpcös láthatólag súlyosan ittas fickó aki rendesen tántorog.Oda botorkál egy újságos állványhoz és hassal ráborul.Mögötte egy-két percre rá feltűnik egy húsz év körüli srác fején kapucni,hogy az arca ne legyen látható.Oda megy az ittas emberhez majd szépen átkutatja a zsebeit amiben semmit sem talál.Erre a férfi fejéhez megy és nem tudom szebben kifejezni,de fajtalankodik vele.A történtek gyorsan játszódtak le és mire feleszméltem a srác ahogy jött úgy el is tűnt.Én is haza.Ha nem én látom akkor el se hiszem.Szép fővárosunk,hát ki ahogy gondolja és érzi..

Két napra rá elutaztam Budapestről. Azóta se tértem vissza...
Ennek már hatodik éve.

/A cikkben leírt események és szereplők valósak és nem a képzelet szülöttei./