Az álmok, amelyek sokszor nem kapcsolódnak a valósághoz, de nem is idegenek tőle, örök időktől fogva foglalkoztatják mind a közönséges halandókat, mind a tudósokat, akik meg vannak győződve arról, hogy ezek a különös és bonyolult jelenségek nyomaikban tartalmazhatják pszichológiai és szervi problémáinkat.

A pszichiátria olyan nagyjaitól, mint Freud és Jung, az irodalom olyan mestereiig, mint Dante és Shakespeare, a legfelkészültebb elmék festették meg a maguk freskóját az álomról és gyakran váltak vonatkozási ponttá új kutatások és terápiák kidolgozásához- írja a La Stampa, amely interjút készített Roberto Mutanival, a torinói egyetem neurológia-professzorával.

Részletek az interjúból:

- Mutani professzor, mi az álom?

- Egy ciklikus fiziológiai jelenség, amely alvás során valósul meg és annak ellenére, hogy fiziológiai, egy sor pszichopatologikus elem jellemzi - az, hogy nem tudjuk, hogy alszunk,a ki álmodik azt hiszi, hogy ébren van, hogy képtelen a gondolkodásra, a dolgok megítélésére, akaratra és emlékezésre, érzelmi intenzitásra. Ha az álom ébrenlétben valósulna meg, sok esetben egy pszichopatologikus állapot kifejezője lenne. Kant írta, hogy “ az őrült egy ébren lévő álmodó.”

-Az alvásról lévén szó, mindig REM-ről és NREM-ről beszélnek. Mit jelentenek ezek a kifejezések?

Az alvás 5-6 ciklusból áll, amelyek ismétlődnek az éjszaka folyamán. Mindegyik 70-80 percből áll és az alvás fokozatos elmélyülése jellemzi, az NREM től az REM-ig, amelyben álmodunk.

- Mindenki álmodik? Kik többet, az idősebbek vagy a gyerekek?

-Az REM alvás, amelyben álmodunk, az éjszaka vége felé lesz hosszabb. Az arány különösen magas születéskor és az egészen kis korban és csökken a korral. Az idős ember ezért kevesebbet álmodik. De mindenki álmodik, akik azt mondják, hogy nem álmodnak, azok nem emlékeznek rá, amennyiben az NREM szakaszban ébrednek fel.

-Van-e valami haszna az álomnak az emberi agy számára?

- Tény, hogy az REM-alvást azonosították és jól leírták minden madárnál és emlősnél az embert is beleértve. Pozitív szerepe van a fejlődési folyamatban. Az alvás általában hasznos a szív és keringés pihentetése szempontjából. Lecsökken a szívverés, a vérnyomás. A magzatnál az REM szakaszok a terhesség hetedik hónapjában az alvás 80-%-át teszik ki, születéskor a az 50 %-át és logikusan lehet arra gondolni, hogy ez szükséges az agy fejlődéséhez, a nappali emlékek rögzítéséhez. Sőt, feltételezhető, hogy az álomnak az is a funkciója, hogy csökkenti az agyi pszichotikus impulzusokat és éber állapotban való megnyilvánulásukat.

-Van valami misztikus az álmokban.

- Az emberi civilizáció történetében sok hiedelem van az álom eredetéről. A görög mitológia szerint az álom istene Morfeusz, a halál testvére, az éjszaka fia. Morfeusz küldi az emberekre az álmot Hipnosz, a szárnyas hírvivő által. Az álom az istenek és az emberek közötti kommunikáció misztikus pillanata volt. A homéroszi versek tele vannak álmokkal, amelyekben az istenek kinyilvánították az embereknek az akaratukat. A szárnyas hírvivő megjelenik a judeo-keresztény kultúrában is. Hipnoszt egy angyal helyettesíti. A legismertebb példa a bibliai Jákob létrája, amely lehetővé teszi az angyaloknak, hogy lejöjjenek az égből, isteni üzeneteket hozva az embereknek.

-Lehet-e az álmot irányítani, ha megszakad, lehet-e folytatni?

- Szélesebb értelemben nem. Az alvó nincs tudatában annak, hogy alszik, nincs akarata, így nem tud tudatosan cselekedni. Van azonban egy érdekes kivétel, a tudatos álom, amelyben szétválnak az álom pszichopatologikus elemei. Ebben az esetben az alvó tudatában van annak,hogy álmodik, cselekvőképes / elhatározhatja, például, hogy ugrik, repül, átmegy a falon /‚felébredhet és újra elalhat és folytathatja a félbeszakított álmot. Ahogy Hobson írta, a világos álomban az alvó színésze és rendezője is álmának. A világos álmot meg lehet tanulni speciális tréningekkel.

-Az álmok vallanak az életünkről? Vannak figyelmeztető álmok?

- Az antik hipotézisek szerint az álom kommunikáció az isteni és az emberi között és ebbe belefér, hogy az álom lehet figyelmeztetés, tanácsadás. Klasszikus példája Máté evangéliumában található azzal az üzenettel kapcsolatosan, amelyet az angyal visz a három királyoknak, akik elalszanak a Betlehembe vezető útjukon. Az angyali üzenetet követve szerencsésen elérik úti céljukat. Dante is sokat foglalkozott álomjóslással. A Purgatórium XXVII. énekében a költő a csillagos eget szemlélve elalszik és álmodik. Jonathan Swift viszont úgy vélekedett, hogy a jövő megismerése érdekében csak a buták kérdezik a szakembereket és tagadta az álom minden jövőbe látó képességét. A jövőbe látó álom lehetősége, tehát vonzó, de híján van minden tudományos megalapozottságnak.

-Kifejezhetik az álmok az érzéseinket? Utat engedhetnek a tudatalattinknak?

- Platón volt az első, aki összekapcsolta az álmot az átélt dolgokkal. Érdekes a feltételezése Epheszoszi Artemidórosznak, aki Kr.u. a II. században írt arról, hogy az álomnak lehet rejtett értelme. Az álmok könyve című könyvében 200 olyan álmot vizsgált, amelyeknek, ha minimálisan is, de kapcsolatuk volt az illető életével. Sok évvel később Freud tért vissza erre a témára és mélyebben foglalkozott a kettő összefüggésével. Ez azt is jelenti, hogy ugyanaz az álom más-mást jelenthet a különböző embereknél.

- A terhesség befolyásolhatja-e egy nő álmait?

- A termékeny korszakában lévő nőnél az alvás kapcsolatban van a menstruációs ciklussal, az ösztrogének és a progeszteronok közötti ingadozásokkal. Más jellemzőkkel, de ez a hormonális függés megjelenik az alvásban a terhesség és a menopauza idején is. Ezek az álmokat is befolyásolhatják, de eddig még nincsenek erre vonatkozó hiteles adatok.

-És a neurológiai és pszichikai természetű betegségek?

- Különböző módosulásokat okozhatnak az álmokban. A szkizofréneknél, például, nagyon lecsökken az álom érzelmi komponense. Azoknál, akiknél stressz okozta zavarok vannak, a stresszt kiváltó esemény újra megjelenhet az álomban. A neurológiai patológiákban szenvedőknél / epilepszia, féloldali fejfájás / a szimptómák beépülhetnek az álomba.

- Van kapcsolat az álom és holdkórosság között?

- Nincs semmiféle kapcsolat. Az álom a REM szakaszban nyilvánul meg, a holdkórosság az NREM-ben. Gyakoribb a gyerekeknél. Tudaton kívüli mozgások, verbális megnyilvánulások jellemzik, de ébredéskor a benne szenvedők semmire sem emlékeznek.

- Néha az ember álmában rémisztő lények jelennek meg. Miért?

- Ennek akkor van jelentősége, ha ezek agresszíven viselkednek az álmodóval szemben, drámai körülmények között. Ez gyakori az idősebbeknél és gyakran előhírnöke vagy jelzője a Parkinson-kórnak vagy a demencia más formáinak, az Alzheimer-kórt is beleértve.

-Miért vannak rémálmaink?

- A rémálom, a Pavor Nocturnus egy patológia kifejezője. A serdülőkort megelőző életszakaszban a gyakoribb. Hirtelen ébredés, ijesztő hallucinációk jellemzik. Az illető üvöltve, védekező pózban felül az ágyában, mintha valami veszély elől menekülne. Felnőtt korban sokkal ritkábban fordul elő, depressziós, feszült állapot kedvez ennek.

-Lehet-e az álom inspirálója emberi választásoknak, döntéseknek, művészeti alkotásoknak?

- Ezzel a kérdéssel foglalkozott csaknem száz évvel ezelőtt Lombroso, aki azt állította, hogy a gondolatoknak az a gazdag és gyors asszociálása, amely ébren zseniális eredményhez vezet, az álomban is lehetséges és egy olyan utólagos periódust hozhat létre, amely kedvez a kreativitásnak. Ennek a tételnek az alátámasztásául sok művészt idéznek. Giuseppe Tartani hegedűművész álmában kapott inspirációt az Ördög szonátájához, Robert Louis Stevensont egy álom ihlette meg a Doktor Jekyll és Mister Hyde megirására, Harriet Beecher-Stowe szintén egy álmára alapozva alkotta meg a Tamás bátya kunyhóját. Nem is beszélve a szürrealistákról, akik az álmot állították szabad asszociációs művészetük középpontjába. És el tudjuk-e képzelni a filmtörténetet sok híres álomjelenet nélkül, Bunueltől Felliniig?

 http://hu.blastingnews.com/hir/2015/04/a-pszichopata-bunozok-agya-maskeppen-mukodik-00346939.html