Miután évente több tucat olyan sci-fi film kerül ki a piacra, melyekben furábbnál furább létformák és élőlények kereskednek és kommunikálnak az emberiséggel, valószínűleg mindannyiunknak van már valamilyen elképzelése a Földön túli élettel kapcsolatban. Még akkor is, ha lényegében ez a kép csupán valamelyik szerzőnek, forgatókönyvírónak vagy rendezőnek az elképzelése az űrlényekről.

Ha a NASA vezető tudósának, Ellen Stofan keddi jóslata beigazolódik, akkor viszont hamarosan feje tetejére állhat minden, hiszen az eddigi fantáziában gyökeredző létformákat felválthatja maga a valóság. Stofan szerint ugyanis 2025-re felfedezhetik az első idegen létformát a Naprendszerünkön belül.

„Úgy hiszem, hogy egy évtizeden belül komoly bizonyítékokra lelhetünk a Földön túli élettel kapcsolatban, és 20-30 éven belül pedig egyértelmű bizonyítékok birtokába juthatunk. Tudjuk, hogy hol és hogyan kell keresni az élet után. A legtöbb esetben rendelkezünk is a megfelelő technológiával, illetve rajta vagyunk azon, hogyan alkalmazzuk is azt. Szóval úgy hiszem, hogy nagyon jó úton járunk.”

Stofan derűlátását osztotta az egykori asztronauta, John Grunsfeld is, aki jelenleg szintén a NASA-nál dolgozik segédadminisztrátorként.

„Úgy vélem, hogy csupán egy generációnyira vagyunk attól, hogy a Naprendszerünkön belül felfedezzük az élet nyomait egy jeges holdon vagy a Marson, és ugyanennyire, hogy egy szomszédos csillag valamelyik bolygóján.”

A Stofan által emlegetett legújabb technológiáknak hála egyre több holdról derül ki, hogy a felszíne jeges, illetve hogy azalatt folyékony víz található. Nem is beszélve a rengeteg üstökösről és aszteroidáról, melyek jeges halmazállapotban, de vizet tartalmazhatnak. Mivel jelenlegi tudásunk szerint a víz a legtökéletesebb melegágya az élet kialakulásának, így nagy az esély arra, hogy új szenzorok segítségével alaposabban megvizsgálhassuk a holdak felszíne alatt található óceánokat – és ha ott van valamilyen életforma, akkor azt meg is figyelhessük.

És hogy miért is van erre szükség igazán? Azon túlmenve, hogy egy több évszázados vita végére kerülne pont – miszerint van-e élet a Földön kívül vagy sem – magával az élettel kapcsolatban is válaszokat kaphatnánk. Tudósok szerint a Naprendszerünk a korai szakaszában ugyanis túl forró volt ahhoz, hogy a víz folyékony halmazállapotban megmaradhasson, ezért üstökösök vagy aszteroidák révén érkezhetett meg a víz – és ezáltal az élet – a Földre is.

Jelenleg a NASA Dawn – azaz Hajnal – missziója éppen azt a Ceres nevű kisbolygót vizsgálja a Mars és a Jupiter között húzódó aszteroidaövben, melynek felépítése a tudósok szerint nagyban hasonlíthat azokhoz az űrbéli testekhez, melyek annak idején megajándékozták vízzel a Földet. Ha ez bebizonyosodna, akkor az ismét újabb kérdéseket szülne – na de ne szaladjunk ennyire előre!

Egyelőre a Naprendszer további lehetséges életformáira koncentrálnak a NASA tudósai. Ha kutatásaik sikerrel járnak, akkor gyermekeink és unokáink már nem úgy fogják ismerni az űrbéli otthonunkat, mint amilyennek mi megismertük. És ez amennyire szenzációs lenne, pont olyannyira félelmetes is...

Forrás és kép: NASA