A barcelonai Centre for Research in Environmental Epidemiology / CREAL/ kutatói 2715, 7 és 10 év közötti gyereket monitoroztak a város 39 iskolájában, és rájöttek,hogy a legszennyezettebb zónákban tanulók kognitív és koncentráló funkciói lassúbbak, mint a tisztább városrészekben tanulóké.

Egy évig, három havonként mérték memóriájukat és figyelmüket különböző teszteken keresztül. Ezen belül kétszer, egyszer meleg, egyszer hideg évszakban megmérték a szennyezettség szintjét - szálló por, karbon és nitrogéndioxid koncentrációját a tantermekben és az iskolák udvaraiban ott, ahol azok forgalmas utak közelében vagy a periférián helyezkedtek el.

Az eredmények azt mutatták, hogy a legszennyezettebb helyeken a gyerekek kognitív fejlődése egy év alatt csak 7, % volt, míg a kevésbé szennyezettekben 11,5 %. Ez jelentős különbség.

A tudomány által ismert, hogy van az ember életében egy időszak - a születés előtt és az azt követő egy-két évben, amikor a toxikus anyagoknak való kitétel előzménye lehet olyan neuro-degenerativ és kognitív patológiáknak, mint a Parkinson és az Alzheimer kór, amelyek aztán sokkal később, az idős korian nyilvánulnak meg. Az agy fejlődése nagyon gyors az élet első két évében és ez folytatódik a serdülő korig. Végrehajtó és kognitív funkciói jelentős módon 6-10 éves korban fejlődnek.

Olaszországban a bresciai orvosi egyetem kutatói mérték a serdülők vérének szennyezettségét egy olyan zónában, ahol hosszú hagyománya van a vaskohászatnak és a közelében halad el Olaszország egyik fő közlekedési útvonala. A gyerekeknél észlelt figyelemzavart a vérükben talált ólommal hozták összefüggésbe.

Az USA-ban az ilyen irányú kutatásokat nagyon fontosnak tartják és finanszírozzák. A tudomány fejlődésével megoldások is születnek, például, szennyezett területek intelligens megtisztítása. A különböző szintű stratégiák között fontos szerepe van a közösségnek és az egyénnek is, ilyen az autózásról való lemondás rövid távok megtételének esetében, vagy a szálló porok és gázok csökkentése a megfelelő kipufogók használatával.

Peking légszennyezettsége jó ideje az elrettentő példák között szerepel a különböző környezetvédelmi felmérésekben. Vajon milyen eredményt hozna ki a kínai fővárosban egy barcelonaihoz hasonló kutatás?